INFORÁDIÓ 
2019. március 24. vasárnap
Gábor, Karina

hold

kína

A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) által 2019. január 3-án közreadott kép a Csango-4 kínai űrszondáról, miután leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán, elsőként a világűr kutatásának történetében. A Kínából december 8-án útnak indított űrszonda pekingi idő szerint délelőtt 10 óra 26 perckor landolt, és már továbbította az első jeleket a Földre. Az űrszonda a 138 kilométer átmérőjű Aitken-kráterben landolt, a szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.

Hold-történelmet írt Kína

Infostart / InfoRádió - Fehér Anna

Az űrkutatás történetében először szállt le ember alkotta űreszköz a Hold a Földtől távolabbi, túlsó oldalán. A kínaiak által vezetett holdprogram az égitest összetételét és a sugárzási környezet növényekre és állatokra gyakorolt hatását is vizsgálja majd a Hold felszínén.

Pici történelmi pillanatnak tartja a kínai űreszköz Holdra szállását Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Ismert, rendkívüli esemény történt a Hold Földtől távolabbi féltekéjén, itt ugyanis még nem szállt le ember alkotta tárgy korábban.

"Nem annyira extrém esemény,

ami a különlegességét adja, hogy nem annyira egyszerű leszállni ott és kommunikálni a Földdel, ezért korábban nem is nagyon akart senki leszállni ott. Ettől függetlenül fontos az esemény" - mondta Kereszturi.

A Hold túloldala kicsit máshogyan néz ki, mint a Földről állandóan látható oldala. Az alapvető különbség Kereszturi szerint az, hogy sokkal kevesebb, úgynevezett Hold-béli bazaltos lávatenger van,

mert sokkal vastagabb a kéreg. Van azonban egy ennél sokkal fontosabb különbség.

"Ha feltérképezi az ember a Hold túloldalának a domborzatát, egy rettenetesen nagy,

2500 kilométer átmérőjű becsapódásos krátere található,

ami tulajdonképpen a felszín felét letakarja. Ennek a mélyén vizsgálható a Hold mélyéről kihantolt anyag" - húzta alá Kereszturi Ákos.

A leszállt eszközről elmondta, két egységből áll, egy statikus, helyben maradóból, és egy rovervől, ami legurul róla és körülnéz.

Magyar vonatkozása is van a leszállóhelynek, ugyanis a kráter mélyén van egy kisebb, 80 kilométer átmérőjű

kráter is, amit Kármán Tódorról neveztek el, itt helyezkedett el az eszköz.

Az eszköz

magával vitt egy különleges aprócska földi bioszférát is, aminek 1 és 30 Celsius-fok közötti hőmérséklete van, nedvességtartalma és fénye, burgonya, növényi magok, és néhány ízelt lábú van a "csomagban",

és arra kíváncsiak a kutatók, hogy viselkednek ezek a Holdon. A bioszféra hőmérséklete és nyomása állandó marad, a sugárzási környezet azonban érni fogja.

Az eszköz nem fog visszatérni a Földre,

a Csang'o-4 későbbi utódai, az 5-ös és a 6-os hozhatja haza a mintát.

Hogy Kínát miért érdekli a Hold, miközben Amerika már a Mars felé kacsintgat, arra Kereszturi Ákos azt felelte, tudományos szempontból sok kérdés nincs tisztázva a bolygóval kapcsolatban. A másik momentum az, hogy Kínát a világ ettől a demonstrációtól még komolyabban fogja venni.

Nyitókép: MTI/EPA/Kínai Nemzeti Űrügynökség

Kapcsolódó hang

Kína a Hold túloldalán - Kereszturi Ákos
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    Portfolio    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018