Az amerikai Iron Ox nevű cég két év alatt tökéletesítette annyira a saját fejlesztésű mezőgazdasági robotjait, hogy megnyithatta az első beltéri robotfarmját. Jelenleg salátákat és fűszernövényeket termesztenek, köztük római- és fejessalátát, fodros kelt, bazsalikomot, koriandert és metélőhagymát. A növényeket hidroponikus rendszerben nevelik, vagyis föld helyett tápoldatokba ültetik őket.

A "kertészkedést", vagyis az ültetést és a terebélyesedő növények rendszeres átültetését egy kamerákkal felszerelt robotkar végzi, a salátákkal teli tálcákat pedig egy Angus nevű, 450 kilós robot mozgatja.

Az egészet - a növények állapotától a tápoldatig - szenzorokkal és további kamerákkal felügyelik. Az adatok egy felhőalapú központi programba kerülnek, amely utasítja a két robotot a megfelelő feladatok elvégzésére. A saját dolgát aztán Angus és a robotkar már maga szervezi meg és hajtja végre.

Ezek a robotok egyelőre fejlettebbek annál, amelyeket a hátsó kertjeinkbe terveztek (lásd lejjebb). Az Iron Ox gépei mesterséges inteligencia segítségével tanulnak, fejlődnek, így szerezve egyre nagyobb tapasztalatot és harcolva egyre hatékonyabban az esetleges kórokozók felbukkanása esetén.

A mostani rendszer évi 26 ezer növényt képes előállítani, ez megfelel egy egyhektáros szabadföldi farm termésmennyiségének - habár az Iron Ox-farm beltéri és jóval kisebb alapterületű.

Nem véletlen, hogy az USA-ban jött létre ez a rendszer. A hatalmas országban, főleg télen, a saláták és friss fűszernövények döntő része Kaliforniából és Arizonából kerül a családok asztalára. Ez azt jelenti, hogy egy saláta több mint 3000 kilométert utazik, mire fogyasztásra kerül, ezért korántsem nevezhető frissnek.

Robotfarm a hátsó kertben

Szintén Amerikából indult az a kezdeményezés, amely nyílt forráskódú, bárki által átalakítható és továbbfejleszthető robotizált rendszert kínál.

A FarmBot Genesis első változata egy másfélszer három méteres kiskert-rendszer volt, ezt mostanra a duplájára növelték. A DIY (csináld magad) mozgalmak ihlette robotrendszer összeszerelése után csak azt kell beállítani egy farmjátékokhoz hasonló képernyőn, milyen növényekből mennyit akarunk termeszteni.

A többit az automatika elvégzi: az ültetés után locsol annak megfelelően, mit igényelnek az egyes növények a talaj, az időjárás és az életkoruk függvényében.

Emellett elpusztítja a gyomokat, végül pedig értesítést küld, ha "elkészültek", fogyasztásra készek a növények.

2016-ban, az első változat elkészültekor még programozókat, mérnököket és más közreműködőket kerestek, 2017 végére pedig elkészült a továbbfejlesztett, kétszer akkora területen működő kerti robot, ami már 30 növényt képes termeszteni a burgonyától a borsón és articsókán át a mángoldig.

Sokféle automatizmus és robot dolgozik már most is a mezőgazdaságban

A mesterséges intelligencia (MI) nagy versenyelőnyt jelent egy olyan iparágban, amely ennyire függő a külső - főként az időjárási - körüményektől. Az MI folyamatosan beépül az agrárium számára kifejlesztett automatizált, robotizált rendszerekbe, és már számos területen nyújt a korábbiaknál jóval hatékonyabb megoldásokat:

• Drónok
• Precíziós gyomirtás
• Betakarítás
• Ültetés és vetés

Van már például olyan rendszer, amely a földeken az ültetett sorok között/fölött haladó járműről kamerákkal figyeli a növényeket, mindegyiket nyilvántartja és kiszűri a gyomokat. Az egyes növények észleléséhez és azonosításához több ezer képet töltöttek fel a számítógépbe, amely ezeket "megtanulva" menet közben is tökéletesen el tudja különíteni a gyom- és a haszonnövényt. A rendszer előnye, hogy a gyomirtót csak a nem kívánatos növényre permetezi.

Létezik eperszüretelő robot, amely hatalmas területekről képes betakarítani sokak kedvenc nyári gyümölcsét. Az eperszedés ugyanis nem túl vonzó feladat, gyakran nehézkes rá embert találni és/vagy nem sikerül leszedni a teljes termést. Az eperszüretelő gép GPS-szel navigál, kamerák segítségével választja ki a leszedésre érett gyümölcsöket és a robotkar rögtön az eladásra kínált dobozokba pakol. Mindeközben vizsgálja a növények egészségét, a kórkozók esetleges jelenlétét. Többféle változatot is fejlesztettek belőle, például földön növő vagy állványról lógó eprekhez.

Drónokat használnak légi megfigyelésre (a termőföld és a növények monitorozására, kórkozók terjedésének vizsgálatára, a föld nedvességének, hőmérsékletének regisztrálására, a növények számlálására stb.), valamint permetezésre is. Ezek repülési teljesítménye növekszik, irányíthatóságuk folyamatosan javul, és léteznek quadrocopteres (négyrotoros) és repülőgépes formában is.