INFORÁDIÓ 
2018. december 11. kedd
Árpád

óceán

hőhullám

forróság

Lizard Island, 2016. június 8. Az XL Catlin Seaview Survey elnevezésű, ausztrál tudományos expedíció által 2016. június 8-án közradott, május 15-én készült felvétel az ausztrál Nagy-korallzátony leginkább kifehéredett szakaszáról a Queensland szövetségi állambeli Cairnstól 250 kilométerre északra lévő Lizard-szigeten. A világ legnagyobb koralltelepének 22 százaléka pusztult el a területen megfigyelt eddigi legsúlyosabb korallfehéredésben, amely a tengervíz felmelegedésének következménye. A jelenség hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll. (MTI/EPA)

Az extrém forróság újabb káros hatása

Infostart / MTI

Az óceánokban is rekordmagas hőmérsékletet mértek a hőhullám hatására: San Diego partjainál a mérések 1916-os kezdete óta legmagasabb tengeri hőmérsékletét jegyezték fel: Scripps Piernél augusztus 9-én 26,3 Celsius-fokot mértek.

"Ahogy a szárazföldön, ugyanúgy az óceánokban is vannak hőhullámok" - mondta Art Miller, a Scripps Institution of Oceanography munkatársa.

A tengeri hőhullámok száma 1982 és 2016 között nagyjából a duplájára növekedett,

és egyre általánosabbá és intenzívebbé fognak válni a bolygó melegedésével - olvasható a Nature tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban.

Az óceánokban a hosszan tartó extrém forróság károsíthatja a hínárerdőket és a korallzátonyokat, kárt okozhat a halakban és már tengeri élőlényekben.

"Ez a folyamat tovább gyorsulhat a globális felmelegedéssel" - mondta Thomas Frolicher, a Berni Egyetem klímakutatója, a kutatás vezetője.

Sokkolóan hosszú időszakok

A kutatócsoport a tengeri hőhullámokat olyan szélsőséges eseményekként definiálta, melyek során a vízfelszín hőmérséklete az adott helyszínen mért értékek 99 százalékát meghaladja. Mivel az óceánok lassabban nyelik el és adják le a hőt, mint a levegő, a legtöbb tengeri hőhullám legalább néhány napig, de bizonyos esetekben akár hetekig is tart.

"Tudtuk, hogy az átlaghőmérsékletek emelkednek. Eddig azonban nem figyeltünk arra, hogy ez sok, egymást követő forró napon jelentkezik, vagyis nagyon magas hőmérsékletű napok vagy akár hetek sokkolhatják a vízi élővilágot" - fogalmazott Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem tudósa, aki nem vett részt a kutatásban.

Sokkal érzékenyebbek

A szárazföldiekhez képest a tengeri élőlények jó része hőmérsékletváltozások csak nagyon szűk tartományát képes túlélni.

A szabadon úszó tengeri állatok képesek megváltoztatni helyzetüket, a helyhez kötött organizmusok azonban, mint a korallzátonyok és a hínárok "valódi veszélyben vannak" - mondta Michael Burrows, a Skót Tengeri Intézet ökológusa.

2016-ban és 2017-ben az állandóan magas vízhőmérséklet Ausztrália keleti partjainál a Nagy-korallzátony sekély vízi koralljainak mintegy felét megölte,

ennek jelentős hatása van a korallzátonytól függő más élőlényekre is. "Az óceánok minden negyedik hala korallzátonyokban vagy azok körül él. Az óceán rengeteg fajának nagy része függ a területének egy igen kis részétől" - emelte ki Ove Hoegh-Guldberg, a Queenslandi Egyetem tengerbiológusa.

A tengeri tápláléklánc alapja is veszélybe kerül

A kutatás műholdas adatokon és más, a vízfelszíni hőmérséklet mérésével foglalkozó projektek adatain alapult, nem tartalmazta a legutóbbi rekorddöntő San Diegó-i mérést.

Az óceán melegebb felszíne miatt bekövetkező változások nagy valószínűséggel a fotoplanktonok csökkenéséhez vezetnek. Ezek az apró élőlények jelentik a tengeri tápláléklánc alapját.

A Csendes-óceánban 2013 és 2016 között az egyes helyeken állandósult meleg miatt a kevesebb fotoplankton termelődött, így számos állatfaj tápláléka csökkent, ez - többek között - több ezer kaliforniai oroszlánfóka-kölyök éhenhalásához vezetett.

Nyitókép: XL CATLIN SEAVIEW SURVEY
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
 
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018