INFORÁDIÓ 
2020. július 13. hétfő
Jenő

nap

űrkutatás

nasa

Világűr, 2013. május 21.A NASA által 2013. június 4-én közreadott képen felkel a Nap a Föld fölött 2013. május 21-én. A felvételt a Nemzetközi Űrállomás egyik űrhajósa készítette, amikor az objektum az egyesült államokbeli Minnesota állam délnyugati része fölött tartózkodott. (MTI/EPA/NASA)

Autó méretű űrszonda vizsgálja a Napot

Infostart / MTI

A csillag számos titkára keresik a válaszokat a kutatók.

A Nap vizsgálatára küld fel autó méretű űrszondát a NASA augusztusban. Segítségével olyan közelről tanulmányozzák a Napot, ahol ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. A csillag számos titkára keresik a válaszokat a kutatók.

A Parker Solar Probe nevet viselő űrszonda augusztus 6-án emelkedik az űrbe egy Delta IV Heavy hordozórakéta segítségével a floridai Cape Canaveralban. A szonda berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, tehát

hétszer közelebb jut a Naphoz, mint bármely korábbi szonda.

Összehasonlításképp: a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer. A Nap légköre folyamatosan mágneses anyagot bocsát ki, amely beburkolja a Naprendszert egészen a Plutó mögötti területekig. A mágneses energia tekercsei fény- és részecskesugárzás kíséretében törhetnek fel, melyek az űrön áthaladva ideiglenesen zavarokat okozhatnak a Föld légkörében, akadályozva a rádió- és kommunikációs jeleket a bolygó közelében. Eredetük megértéséhez a kulcsot maga a Nap rejti.

A Parker Solar Probe számos műszert szállít, amelyek közvetve és közvetlenül vizsgálják a Napot. Az egyik cél, hogy megfejtsék a napszél gyorsulásának titkát, a másik, hogy kiderítsék, mi az oka a napkorona elképesztően magas hőmérsékletének.

Az űrhajón a legfontosabb áttörés a csúcstechnológiás hőpajzs.

Ezáltal válik ugyanis lehetővé, hogy a szonda szobahőmérsékleten dolgozzon. A hőpajzs egy szén-szén kompozit alkotta "szendvics", mely egy csaknem 115 centiméter vastag, 97 százalékban levegőt tartalmazó szénhabot vesz körül.

További kiemelkedő jelentőségű innováció a napelemes hűtőrendszer és a fedélzeti hibamenedzselő rendszer.

Előbbi segítségével a szonda energiát képes előállítani a Napból érkező forróságból, utóbbi pedig megvédi a szondát azon hosszú időszakok alatt, amikor nem lesz képes kommunikálni a Földdel.

Ahhoz, hogy a szonda elérje a Napot, 55-ször nagyobb kilövési energiára van szükség, mintha a Marsra, és kétszer annyira, mintha a Plútóra tartana. A Parker Solar Probe augusztus 6-án indul útnak a floridai Cape Canaveralból.

Nyitókép: MTI/EPA/NASA
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018