A hosszúkásból gömbölyűvé alakulás a kulcsfontosságú agyi funkciók fejlődését tette lehetővé a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet tudósai szerint.

A kutatók a Homo sapiens, vagyis a modern ember húsz egyedének koponyamaradványait vizsgálták meg, a legidősebb lelet nagyjából 300 ezer éves volt.

Az agy mérete többé-kevésbé változatlan maradt az idők során, ám az alakja fokozatosan egyre kerekedett, mígnem elérte mai formáját körülbelül 100 - 30 ezer évvel ezelőtt - írták a kutatók a Science Advances című szaklapban megjelent tanulmányukban.

A gömbölyded agyforma kialakulásában két terület kidomborodása játszhatott fontos szerepet: a koponyafalcsonti terület és a kisagy.

"A koponyacsonti lebeny különböző agyi területek összekötő központja, olyan funkciókban vesz részt, mint az orientáció, a figyelem, a tervezés és a térbeli tájékozódás integrációja. A kisagy a mozgási funkciókban játszik szerepet, mint a mozdulatok és az egyensúly összehangolása, de a memória, a nyelv, a társas helyzetek felismerése, az érzelmek feldolgozása is kapcsolatban áll a területtel" - magyarázta Simon Neubauer antropológus, a kutatás vezetője.

Az agy mai formájának kialakulása egybeesik azzal az időszakkal, ami a régészek szerint a "modern viselkedések teljes készlete" megjelenésének kora 40 ezer - 50 ezer évvel ezelőtt.

A "teljes készletbe" bele tartozik a halottak eltemetése, a szimbólumok és az elvont gondolkodás, a művészet és a díszítés, a festékhasználat, a több elemből álló, bonyolult szerszámok készítése - tette hozzá Neubauer.

A legkorábbi ismert Homo sapiens-kövületek - egy 300 ezer éves marokkói és egy 195 ezer éves etiópiai - hosszúkás agykoponyával rendelkeztek, hasonlóan legközelebbi rokonunkhoz, a neandervölgyi emberhez, amely több tízezer évvel ezelőtt kihalt, a Homo sapiens agya ellenben változni, kerekedni kezdett.

A kutatók észak-, kelet- és dél-afrikai, közel-keleti és európai Homo sapiens-leleteket elemeztek.

Neubauer szerint az eredmények újabb adalékok ahhoz az egyre számosabb régészeti és embertani bizonyítékhoz, amelyek azt mutatják, hogy a Homo sapiens evolúciója szakadatlan, a modern emberi viselkedés, az agy szervezettsége és működése a legrégebbi idők óta fokozatosan változik.