A közoktatás legalább két szinten érinti a tudományt: a tartalmaiban és a hozzáférésben is – mondta Pléh Csaba pszichológus, nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának egyik vezetője.

„A tudomány képviselői szeretnék, ha az oktatásügyben tudományos tartalmakat tanítanának és tudományos módszerekkel alapoznák az oktatás módját. Másrészt pedig a tudás megjelenítésének és a tudáshoz való hozzáférés útjainak számtalan új technológiai kiindulású változata van, ami a szellemi szférát is érinti. Ilyen például az, hogyan szerveződjön az iskola munkája az internet és a mobiltelefonok világában.”

Szülők és diákok is panaszkodnak, hogy túl sok lexikális tudást követel az iskola, ezen, Pléh Csaba szerint, lehetne változtatni.

„Az új tudás-hozzáférési módok erre új lehetőséget adnak. Új kényszert ad az, hogy a tudás mennyisége óriásira növekszik. Az én egyetemista koromhoz, ötven évvel ezelőtthöz képest hatalmasra növekedett például az ember genetikájára vonatkozó ismeretanyag. Akkor még kuriózumként tanítottak a DNS örökléshordozó anyag természetéről, ma már genetikai felismerések tízezrei állnak rendelkezésre.”

A nagy mennyiségű anyagot állandóan új módon kell rendszerezni, ami előtérbe állítja a problémamegoldást – fogalmazott Pléh Csaba.