A szervezet illetékes bizottsága négynapos párizsi tanácskozásán szavazott a 78 kultúrtörténeti jelentőségű dokumentum jegyzékbe vételéről. Az egyes országok által jelölt dokumentumok jegyzékbe kerüléséről kétéves folyamat eredményeként dönt a bizottság.

A világemlékezet listája olyan fennmaradt dokumentumokat vesz nyilvántartásba, amelyeket érdemesnek ítél a világ népeinek kollektív emlékezetére. Gondoskodnak a listán szereplő dokumentumok megőrzéséről, mert úgy vélik, részei az egyetemes kulturális örökségnek.

Felkerültek a listára az első, 1963-65 közötti frankfurti Auschwitz-per dokumentumai és hangfelvételei, amelyek bizonyították a náci diktatúra alatt üzemeltetett megsemmisítőtáborokban végrehajtott tömeges népirtást.

Csehországból Leos Janácek morva zeneszerző archívuma, Svédországból a Dag Hammarskjöld néhai ENSZ-főtitkár életéhez kötődő gyűjtemény került fel a listára.

Spanyolország és Portugália közösen jelölte a Santiago de Compostelában lévő Szent Jakab-székesegyházban őrzött Kallixtus-kódexet és több középkori másolatát. A világ első útikönyvének is tartott 12. századi kódex útmutató a zarándokoknak, a Szent Jakab-út leírása, próféciákat és Szent Jakab csodáinak leírását tartalmazza.

Az Egyesült Királyságból többek közt az Orwell-iratok és a William Shakespeare életét végigkövető Shakespeare-iratok kerültek fel a listára, Írországból az 1935 és 1970 közötti folklórgyűjtemény.

Ausztráliából a sydney-i kikötőről 140 éve készült felvételek óriás tükörnegatívjait, Izraelből az izraeli népmesegyűjteményt vették fel a listára.

Indonézia és Srí Lanka közösen jelölte az Indiai-óceánon történt cunami dokumentumait, Portugália és Kína pedig a Csing-dinasztia (1693-1886) hivatalos makaói dokumentumait.