A Tisza-kormány készülő vagyonadó-szabályozásával kapcsolatban a vita egyik legfontosabb kérdése az, hogy miként lehet megadóztatni a felhalmozott vagyont, ha annak jelentős része működő cégekben van, és nem szabadon elkölthető pénz. Például egy vállalkozás értéke nőhet attól, hogy tulajdonosa korszerűsíti az üzleteit, fejleszti a raktárait vagy visszaforgatja a nyereségét, ettől azonban még nem feltétlenül lesz több szabadon felhasználható pénze.

A vitatott törvénytervezetnek jelenleg a társadalmi egyeztetése zajlik (október 14-ig), vagyis a kormányzatnak utána el kell döntenie, hogy az észrevételekből mit épít be az Országgyűlésnek benyújtásra kerülő törvényjavaslatba.

A jelenlegi tervek egyebek mellett erről szólnak:

• Az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre évente 1 százalékos adó jutna, a százmilliárd forintot meghaladó részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.
• Az adóalapba az ingatlanok és befektetések mellett a társasági részesedések is bekerülhetnének.
• A szabályozás bizonyos vagyonkezelési konstrukciókat önálló adóalanyként kezelne.
• Magyar és külföldi állampolgárokra is vonatkozna, utóbbiaknál a magyarországi vagyon számítana.
• Az első fizetési kötelezettség a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján keletkezne, az adót 2027. augusztus 31-ig kellene bevallani és megfizetni.

Ebben a vitában szólalt meg a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ), amely a tervezet elutasítását a hazai vállalkozások versenyhelyzetével, a fejlesztési és béremelési források védelmével, valamint az értékbecslés várható terheivel indokolja – írta az Index.

A vagyonadóról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan és méltánytalan: nemzetgazdasági és foglalkoztatáspolitikai szempontból egyaránt kockázatos és káros, torzítja a versenyt, és kettős mércét alkalmaz. Visszafogja a beruházásokat, fékezi a fejlesztéseket, és társadalmi szempontból is rossz üzenetet közvetít – hangsúlyozta Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára. Hozzátette:

a tervezet nem a jogellenesen felhalmozott magánvagyont adóztatja, hanem a vállalkozások működőtőkéjét teszi adóalappá.

Álláspontjuk szerint az új adó versenytorzító és diszkriminatív, mert kizárólag a magyar tulajdonú vállalkozásokra ró újabb adóterhet, miközben az ugyanolyan tevékenységet végző külföldi vállalkozásokat nem adóztatja meg.

„Magyarországon a magyar kis- és középvállalkozások 3,3 millió munkavállalónak biztosítanak munkát és megélhetést. A munkaadókat terhelő vagyonadó bevezetése e munkavállalók létbiztonságát is veszélyezteti” – emelte ki Neubauer Katalin. Úgy látja továbbá, hogy a vagyonadó társadalmi szempontból is káros üzenetet hordoz: nem ösztönzi a hosszú távú tervezést, a takarékoskodást, a gondoskodást, a felelősségvállalást, a beruházást és a fejlődést.

Gond van az MNKSZ szerint az értékbecsléssel is: nincs garancia arra, hogy az adóhatóság elfogadná az értékbecslők által megállapított értéket, és arra sem, hogy az megfelelne a piaci értéknek. Az is kérdéses, hogy rendelkezésre állna-e elegendő kapacitás (elég, a szigorú kritériumoknak megfelelő értékbecslő) a feladat elvégzésére – közölték. Ráadásul ha a vagyonadó kifizetése mellett az értékbecslés díját és az azzal járó adminisztráció terheit is viselniük kellene, akkor ezeket a többletköltségeket később kénytelenek lennének beépíteni termékeik és szolgáltatásaik árába, ami növelné a fogyasztói árakat és a szolgáltatási díjakat, ezáltal az inflációt is – tették hozzá.