Három fontos dolgot emelt ki Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke a hétéves uniós költségvetés kapcsán:

1. mekkora a keret,
2. a pénzt mire fordítja az unió,
3. ki dönt a pénz felhasználásáról.

Ebből a háromból szerinte kettő változik nagyot, és nem a költségvetés mérete az. Úgy látja, hogy az új költségvetésben eltolódás történik a területi alapú támogatásokról egy olyan rendszer felé, amely a koncentráltabb, erősebb, versenyképesebb régiókat segítheti, amit nagy különbségnek nevezett. Abban is változást lát, hogy ki dönt a felhasználásról, ugyanis ebben erős centralizációs hullám zajlik, értékelése szerint a városok és régiók döntési szerepe csökken, de

nem a tagállamok lesznek a döntés nyertesei, hanem az Európai Bizottság felé áramlik át sokkal több hatáskör és döntési jogosultság.

A költségvetés fele fölött az Európai Bizottság fog rendelkezni, illetve a tagállami-nemzeti borítékok felett is extra kontrollt szerez egy új mechanizmuson keresztül – részletezte.

Figyelmeztetett tehát, hogy az új mechanizmuson keresztül a támogatások egyre inkább a már sikeres vállalkozásokat és térségeket segíthetnék. De hogy Magyarországot ez hogyan érinti, az kényes kérdés szerinte.

„Magyarország egésze számára probléma, mert a támogatási rendszer az elmúlt 16 évben bizonyos szempontból elvesztegetett lehetőség volt Magyarország számára; itt volt rengeteg forrás, ami akkor működik jól, ha az uniós forrás hozzáadódik a nemzeti forráshoz, és nem kicseréljük a nemzeti forrást európaira. Tehát nem az volt a feladat, hogy az európai uniós pénzből építsük meg azt az infrastruktúrát – az iskolák felújítását, a kórházakban a szigetelést, satöbbi –, amit hazai forrásból kellett volna megcsinálni, hanem hozzá kellett volna tenni a hazaihoz, hogy képesek legyünk megközelíteni azt az európai uniós szintet és versenyt, ahol a többiek tartanak. De 16 év el lett vesztegetve” – szögezte le.

Szerinte azok a régiók, ahol a gazdasági teljesítmény alacsonyabb az EU-átlagnál, kapnak majd valamilyen alap támogatást, de nem számítanak majd a nyertesek közé. Tüttő Kata úgy értékelt, hogy Budapest és környéke is vesztese lehet ennek a folyamatnak.

„Számait tekintve Budapest erős régiónak számít, ide koncentrálódik a magyar gazdaság jelentős része, a GDP 38 százaléka. De a tragédiája a fővárosi önkormányzatnak és az itt élőknek az, hogy ennek a gazdasági teljesítménynek az adóvonzatából semmi nem marad helyben. Tehát miközben Budapest nagyon fejlettnek számít, semmi erőforrása nem marad arra, hogy a saját működését finanszírozni tudja” – mondta.

Az is változás lesz a pénzosztással kapcsolatban, hogy az eddigi több mint 500 program helyett 27, tehát nemzetenként egy nagy programot támogatnának. Ezzel kapcsolatban Tüttő Kata rávilágított, hogy 17 kormány – köztük a magyar – összeállt a „kohézió barátai” csoportba, amely próbálja elérni, hogy a korábbi alapok megmaradjanak, területi alapú befektetéspolitika maradjon, ne pedig egy hiperkoncentrált, új, kiválóság alapú politika. Ebben értékelése szerint a magyar kormány aktív szereplő.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.