A vezetőváltás óta 14,9 milliárd forinttal csökkentek a Magyar Nemzeti Bank tényleges kiadásai – mondta parlamenti beszámolójában az MNB elnöke. Varga Mihály hozzátette:

• az infláció 2025 végére 2 és 4 százalék közé mérséklődött,
• a forint jelentősen erősödött,
• az arany- és devizatartalék 5,7 milliárd euróval nőtt,
• a bankrendszer megerősítette a stabilitását,
• az intézmény előző vezetése által összegyűjtött műalkotásokat visszaadták a múzeumoknak,
• 15 százalékos létszámcsökkentést hajtottak végre,
• jelentősen mérsékelték a kommunikációs és rendezvényköltségeket,
• felmondták a nagy költségű ingatlanbérleti szerződéseket,
• több együttműködést indítottak a reálgazdaság szereplőivel,
• az MNB nemzetközi tevékenységét pedig egy erre szakosodott nemzetközi alelnökség irányítja.

Az elnök beszélt a jegybanki alapítványok működésének felülvizsgálatáról is.

„A Magyar Nemzeti Bank új vezetése márciusban késlekedés nélkül hozzálátott a jegybanki alapítványi működés felülvizsgálatához is. A szükséges feljelentéseket az alapítvány új vezetése már 2025 áprilisában megtette. Emellett a Magyar Nemzeti Bank a Szabadság téri székház előző elnökségi ciklus idején történt felújításának ügyében szintén feljelentést tett, ahogyan további öt jegybanki tulajdonú ingatlan esetében is.

A vagyonmentésre irányuló lépések eredményeként eddig több mint 100 milliárd forint elvesztését sikerült megakadályozni,

és azon dolgozunk, hogy a megmentett összeg a jövőben tovább emelkedjen” – részletezte Varga Mihály.

Szerinte a jegybank új vezetésének sikerült a célnak megfelelően letörnie az inflációt, az MNB gazdálkodása feszesebb és átláthatóbb lett. az előző irányítástól megörökölt hagyaték rendbetétele folyamatban van, a szigorú és következetes monetáris politika eredményei pedig már a 2025-ös mutatókban is megjelentek.

A Tisza Párt vezérszónoka, Lovkó Csaba arról beszélt, hogy a jegybankkal szemben alapvető elvárás a takarékosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság. A függetlensége tehát nem jelenthet mentességet a gazdálkodás számonkérhetősége alól.

„A Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti jelentésének elfogadását javaslom, azzal az egyértelmű elvárással, hogy a megkezdett racionalizálás folytatódjon, a bérköltségek alakulása pedig a következő beszámolóban részletesen és ellenőrizhető módon legyen bemutatva” – mondta.

A fideszes Palóc André szerint Varga Mihály beszámolója egy felelősen működő, szakmailag stabil és megújuló jegybank képét mutatja.

A KDNP-s Simicskó István a dokumentumot széles körűnek és mindenre kiterjedőnek minősítette, amiben szerinte érzékelhető a megfontoltság, az óvatosság és az állam iránti felelősség.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Apáti István kritikával illette az MNB-székház felújításának ügyét, az alapítványi vagyongazdálkodás hiányosságait, a vállalati kötvényekkel kapcsolatos elhibázott kockázatelemzést, a működési költségeket és az árstabilitást, és mindezek alapján úgy fogalmazott: jobb lett volna, ha a jelenlegihez hasonló szakemberek vezették volna a jegybankot korábban is.

A cikk Herczeg Zsolt parlamenti tudósításai alapján készült.