INFORÁDIÓ
2021. szeptember 16. csütörtök
Edit

régészet

homo sapiens

emberiség

kezdet

Százezer évvel öregebb a modern ember, mint azt eddig hitték

InfoRádió / MTI

Jóval korábbra nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.

A 300 ezer éves csonttöredékek betekintést engednek a Homo sapiens kialakulásába és fejlődésébe - közölték Jean-Jacques Hublin, a lipcsei Max Planck evolúciós antropológiai intézet kutatója és munkatársai a Nature című tudományos lapban.

A Homo sapiensre utaló eddigi legrégebbi bizonyítékokat az etiópiai Omo Kibisben találták, koruk 195 ezer évre tehető.

Az új felfedezés révén a korábban vitatott fosszíliákat is új fényben látják a tudósok, így a dél-afrikai Florisbadban talált 260 ezer éves koponyatöredéket is a Homo sapienshez sorolják.

"Sokáig úgy hittük, hogy az emberiség bölcsője 200 ezer éve Kelet-Afrikában volt. Adataink szerint azonban a Homo sapiens már 300 ezer éve elterjedt az egész kontinensen" - mondta Hublin. Kiemelte: jóval azelőtt, hogy a modern ember százezer éve elhagyta Afrikát, már az egész kontinenst benépesítette.

Marrakechtől mintegy száz kilométerre északnyugatra, Dzsebel Irhudban 22 megkövesedett csontmaradványt találtak a kutatók: koponyákat, állkapocscsontokat és fogakat, amelyek legalább öt embertől származnak. Különösen a koponyatöredékeket vizsgálták meg nagyon aprólékosan modern komputertomográfiával és alávetették statikai elemzéseknek is.

Az új ismeretek nem csak az időbeli besorolásra vonatkoznak. A leletek szerint a korai Homo sapiens arca teljesen kifejlett volt, a fej hátsó része viszont jóval hosszúkásabb volt és inkább a Homo nem korábbi képviselőiére hasonlított.

"Ez azt jelenti, hogy az arccsontok formája már fajunk evolúciójának kezdetén kifejlődött. Ellenben az agy formája és valószínűleg funkciója is csak a fejlődés későbbi részében változott meg" - mondta Philipp Gunz, a tanulmány társszerzője.

Az ásatások során a szakértők több állati csontot is találtak, például gazellákét és olyan eszközöket, amelyek segítették a fosszíliák korának azonosítását. "Dzsebel Irhudban szerencsénk volt, mert a kőszerszámok közül egykor sok felhevült, így a leletrétegek datálásához alkalmazhattunk a termolumineszcencia módszerét" - fejtette ki Daniel Richter kutató. A termolumineszcencia olyan fizikai jelenség, amelynek során elektromágneses sugárzásnak kitett minta később, felmelegítése során fényt bocsát ki magából. Az eljárással a természetes radioaktív elemek szétesése által meghatározható a mesterséges felhevülés óta eltelt idő is.

A kutatásban nem részt vevő kutatók is szenzációsnak tartják az új felismeréseket.

"Egyetértünk Hublinnal és kollégáival abban, hogy a Dszebel Irhud-i fosszíliák a Homo sapiens fejlődésének korai "előmodern" szakaszát legjobban bizonyító datált leletek" - írja Chris Stringer és Julia Galway-Witham, a londoni Természettudományi Múzeum kutatói a Nature magazin kommentárjában. Hozzátették: ugyanakkor túl kevés fosszília van annak bizonyítására, hogy a modern ember valóban már 250 ezer éve elterjedt egész Afrikában.

A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018