A Tisza-tónál 10-12 bükköshattyú van, és napközben időnként leülnek a jégre. Amikor leülnek ebben a hidegben, a hasukon lévő tollakon maradó vízcseppek miatt szinte azonnal rá is fagynak a jégre. Így kerülnek fogságba a madarak – mondta Konyhás István, a Hortobágyi Madárkórház igazgatóhelyettese.
Amikor próbálnak felállni, ám ahogy mozog, egy kicsit kiolvasztja a jeget, ám ezzel csak még jobban odafagy a jéghez. Így azonban nem tud táplálékot szerezni, és ahogy próbál kiszabadulni, legyengíti magát. Így napok alatt annyira legyengülhet, hogy elpusztul – ismertette a madarakra leselkedő veszélyeket a szakember.
A hétvégén egy önkéntes ment be a Tisza-tóra egy hattyúért. Először a katasztrófavédelemnek szóltak, ám ők nem vállalták ezt a manővert, ezután talált meg bennünket a bejelentő – közölte Konyhás István.
„Mint ahogy más speciális mentők is szokták ilyenkor, mi is deszkákat vittünk, amikkel a vékonyabb jégen is lehet mozogni, és hegymászótechnikai kötéllel is biztosítottuk az önkéntesünket. Volt nálunk kis balta is, de szerencsére azt nem kellett használni. Elég volt, hogy az önkéntesünk erősen megfogta a hattyút, és néhány tollveszteséggel ki tudta szabadítani a madarat” - idézte fel a mentést a szakember.
Hozzátette: ebből arra lehet következtetni, hogy ha nagyon erőlködne, saját magát is ki tudná szabadítani a hattyú, ám mivel ez fáj neki, nem teszi. Sokszor az is elég, ha közelít felé egy ember, mert így megijed, és maga is szakít ki néhány tollat, és ezzel kiszabadulhat.
A Hortobágyi Madárkórház igazgatóhelyettese közölte: több madarat is ki kellett szabadítani a jég fogságából.
„Volt olyan, amelyiket már ott szabadon is engedhettük, de volt olyan madár, amelyik nagyon legyengült. Nálunk most négy ilyen madár van, akiket be kellett hoznunk a madárkórházba. A mentést megörökített fotón látható hattyú azonnal kapott antibiotikumot, illetve cukros infúziót. Elkezdtük a visszamelegítését. A madárnál ez ugyanolyan hipotermiás eset, mint az embernél, vagyis óvatosan kell visszamelegíteni, és sajnos van egy fok, ahonnan már nem lehet visszafordítani a kihűlést. Ötliteres meleg vizes ballonok közé tettük a hattyút, így melegítjük, de sajnos nincs sajnos jó állapotban” - mondta a szakember.
Hozzátette, hogy van olyan tél, amikor egyetlen ilyen esettel sem találkoznak. A kihűlés és a befagyás elsősorban a hattyúkat és a kárókatonákat érinti.
Az extrém, hirtelen jött hidegben az a stratégiájuk, hogy úgynevezett lihogókat próbálnak megtartani, ahol nem engedik, hogy befagyjon a víz. Összecsoportosulnak ott, ahol a legmélyebb a víz, ahol a szerves, rothadó anyagot miatt keletkező gázok egy kicsit melegebben tartják a vizet, ott úszkálnak, ezzel próbálják tartani a nyílt vizet – magyarázta a Hortobágyi Madárkórház igazgatóhelyettese.
„Ám itt csapdába is eshetnek. A Tisza-tónál – ahol a megmentett hattyúk voltak – két nappal ezelőtt még 35-40 méteres átmérőjű lihogó volt, de amikor mi odaértünk, már csak egy két méteres kis sávban tudtak úszkálni a madarak” – számolt be Konyhás István.
