A száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be. Ezen belül is kiemelt szerepet játszanak a méhek és a vadméhek. Az emberiség élelmének 30-35 százaléka az állati beporzás sikerességétől függ. Magyar tudósok ezért is tartották fontosnak annak vizsgálatát, hogy milyen hatással lehet a klímaváltozás a méhek beporzási hajlandóságára.

„Egy igen izgalmas és világelső kísérletben azt vizsgáltuk, hogy a klímaváltozás hogyan hat a beporzásra. Azt néztük, hogy mitől függ a beporzás, hogyan befolyásolja azt a táji környezet, a klímaváltozás” – mondta Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főigazgatója.

A kísérletben a három éves almafák egy részét üvegházba, másik részét hűtőházba vitték. Így volt olyan almafa, amely melegebb klíma alatt növekedett, és volt olyan, amelyik hidegebb klíma alatt. Megvizsgáltuk, hogy hogyan történik itt a beporzás egy melegedést modellező, illetve egy hidegebb klímát modellező almafánál. Utána kivittük a növényeket a normál almafák közé, és néztük, hogy mi történik velük – mutatta be a kísérletet a főigazgató.

„Azt modelleztük, hogy mi történik akkor, ha egy hirtelen klímaváltozás kicsit előrébb hozza vagy kicsit hátrébb tolja a virágzást, és hogyan reagál a sok száz méhfaj erre a változásra. Magyarán, ha bejönne egy hirtelen klímaváltozás, akkor sérülne-e a beporzás – jelen esetben az almafák esetében” - ismertette az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főigazgatója.

Báldi András közölte: arra az eredményre jutottak, hogy a klímaváltozás jelentősen befolyásolta azt, hogy milyen méhek járnak az almafákhoz, milyen méhfajok porozzák be azokat.

„Összességében azonban nem változott jelentősen a beporzási siker, vagyis ha sokféle méhfaj van, akkor közöttük akad olyan, amelyik a korább vagy a később virágzó almafákat porozza be” - mondta a főigazgató.

„Tehát ha a biológiai sokféleséget megőrizzük, nem irtjuk ki – akár direkt, akár közvetve – a méheket, akkor a kísérletünk eredménye szerint elképzelhető, hogy egy bizonyos klímaváltozási szintig egy természetközeli fajgazdag közösség tud alkalmazkodni, és nagyobb zökkenő nélkül tud működni”

- összegezte az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főigazgatója.

A kutatók azt is vizsgálták, hogy milyen hatással vannak az úgynevezett invazív növények a beporzásra, és hogy az emberi tevékenység – például a vegyszerezés – hogyan hat a legfontosabb beporzókra, a méhekre.

A beporzók – jelentős mértékben a méhek – segítik a növények szaporodását, a zárvatermő növények 90 százalékának valamilyen módon szüksége van állatok közreműködésére a beporzáshoz és a szaporodáshoz, a termés képzéshez – közölte Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának kutatója.

A szakember elmondta, hogy az általuk végzett vizsgálat rámutatott arra, hogy az inváziós növényfaj az ott lévő természetes növényeket nemcsak a direkt kiszorítással befolyásolhatja, hanem például elvonhatja az őshonos növényektől a beporzókat is.

„Egy inváziós növényfaj gátolhatja vagy visszavetheti az őshonos növények beporzását, és így indirekten is befolyásolhatja azok elterjedését, és még nagyobb teret nyerhet ez az inváziós növényfaj”

- emelte ki az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának kutatója.

A kutató elmondta, hogy a méhek a beporzó rovarok közül bizonyos szempontból a legfontosabbnak tartott beporzóink. Nagyjából 20 ezer méhfajt tartanak számon világszerte, és a beporzásban játszott szerepük igen széleskörű. Ez részben köszönhető annak is, hogy együtt fejlődtek a virágokkal, és mind a testalkatuk, mind a testfelépítésük, illetve az életkörülményeik nagyon szorosan kötődnek a növények életritmusához. Ez mind segíti azt, hogy tökéletes beporzói legyenek nagyon sok növényfajnak.

„Az emberi tevékenység nagyon komolyan befolyásolja a méhközösségeket. De nemcsak a vegyszerek, hanem általában a tájhasználat változása vagy a mezőgazdasági területek intenzív művelése is sok szempontból negatívan hathat. Akár egy közvetlen toxicitás, akár a táplálkozó és a fészkelőterületeik csökkenésével, eltűnésével a vadméhek igen komoly károkat szenvedhetnek” - hangsúlyozta az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának kutatója.