Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Ideje megbeszélnünk, mi történt az I. világháborúban

Fontos, hogy a nemzeti történelmi szemléletek kapcsolódhassanak egymáshoz, és értsék egymás szempontjait - fogalmazott Katona Csaba. A történész "A román és magyar nemzetépítő törekvések az első világháború időszakában" elnevezésű bukaresti konferencia után hangsúlyozta: érdemes az akkor élt emberek hétköznapjain keresztül vizsgálni a történelmi eseményeket.

„Közel egy évszázad telt el az első világháború óta, és nagyon sokáig lényegében két párhuzamos történelemelbeszélés, narratíva létezett egymás mellett” - emlékeztetett a történész.

Kifejtette: az egyik volt a miénk, a magyaroké, akik a vesztes szemszögéből nézték az eseményeket. A meghatározó negatív élményünk Trianon, és az ezzel járó területveszteség, az ezzel járó lelki trauma. Számunkra az első világháború valaminek a vége volt, egyben egy hanyatlás kezdete. Ugyanakkor számos szomszéd ország esetében ez egy sikertörténet kezdete.

„Mi mindig úgy beszéltünk erről, hogy ez egy csapás, veszteség, igazságtalanság, ők pedig úgy, hogy diadal, az igazság győzelme” - fogalmazott Katona Csaba.

„Ez a kétféle narratíva eddig nem tudott beszélni egymással. Ennek az az oka, hogy mind a két ország szigorúan és csakis nemzeti alapon közelítette meg a történéseket” - ,magyarázta a szakértő.

„Ugyanakkor ez a két párhuzamos történelem nem két párhuzamos történelem, ez egy történelem. Ami nekünk veszteség, az nekik győzelem” - mondta a történész.

„A mostani konferencia küldetése az volt, hogy végre ne egymás mellett beszéljünk el, hanem együtt beszéljünk ezekről a dolgokról, próbáljuk megérteni a másik álláspontját, próbáljunk meg közelebb kerülni a történésekhez olyan módon, hogy megértsük, minden fájdalmával, minden örömével. Ez a mi közös történelmünk, a miénk együttesen” - hangsúlyozta Katona Csaba.

A témáról bővebben ma este a hét órai hírek után kezdődő Szigma - a holnap világa című műsorunkban hallhatnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×