eur:
408.11
usd:
387.32
bux:
77771.12
2024. november 15. péntek Albert, Lipót

Ezért hosszú a zsiráf nyaka

Összehasonlították tudósok a zsiráf és legközelebbi rokona, az afrikai esőerdők okapijának genomját, felfedték többek között azt is, milyen genetikai változások vezettek a zsiráf kivételesen hosszú nyakának evolúciójához, amely a világ legmagasabb szárazföldi állatává tette.

"Az evolúció rendkívüli attrakciója a hosszú lábú, hosszú nyakú zsiráf, amely akár hat méteres magasságot is elérhet és amely legalább nyolcezer éve, a nigeri dabousi barlangábrázolások óta tartja ámulatban az embert" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál Douglas Cavenert, a Pennsylvaniai Állami Egyetem tudósát, aki Morris Agabával, a tanzániai Nelson Mandela Afrikai Tudományos és Technológiai Intézet munkatársával együtt vezette a Nature Communications keddi számában ismertetett kutatást.

Cavener és Agaba több mint negyven emlős - köztük a szarvasmarha, a juh, a kecske, a teve és az ember - génszekvenciáihoz hasonlította a zsiráf és az okapi génjeit, hogy megtalálják, milyen genetikai változások számlájára írhatók a hatalmas állat olyan egyedülálló jellemzői, mint az akár 60 kilométeres óránkénti sebességű sprintek.

"Az okapi és a zsiráf génszekvenciái nagyon hasonlítanak, mert csak mintegy 11-12 millió éve vált el egymástól a közös őstől származó két faj fejlődése. A közeli rokonság ellenére az okapi inkább a zebrára hasonlít, nem rendelkezik a zsiráf magasságával, sem döbbenetes szív- és érrendszeri kapacitásával, ezért az ő genomja segítségével meg lehetett találni a zsiráf tulajdonságainak genetikai gyökereit" - magyarázta Cavener.

Összehasonlító tesztek segítségével felfedezték azt a 70 gént, amely az adaptáció jeleit mutatta. Ezek azok a gének, amelyek a csont-, a keringési és az idegrendszer fejlődését és működését szabályozzák, vagyis éppen azok, amelyekről feltételezték, hogy a zsiráf csodáinak hátterében állnak.

Felfedezték a hosszú nyak és lábak evolúciójában szerepet játszó géneket is. A zsiráfnak ugyanannyi nyak- és lábcsontja van, mint az embernek, ezért ezeknek a csontoknak nagyon meg kellett nyúlniuk.

"Legalább két génre volt ehhez szükség: az egyik meghatározza a csontváznak azt a régióját, amelyiknek nagyobbra kell nőnie, a másik a nagyobb növekedést stimulálja" - mutatott rá Cavener.

A 70 azonosított gén között, amelyek a zsiráfnál markánsan eltérnek a többi állatétól, megtalálták azokat is, amelyek ezeket a feladatokat látják el.

"Reméljük, a zsiráf genomjának és egyedülálló testfelépítése titkainak publikálása felhívja a figyelmet a fajra, melynek populációi gyorsan fogyatkoznak: az elmúlt 15 évben az orvvadászat és élőhelyük pusztulása miatt negyven százalékkal lettek kevesebben. Ebben az ütemben a szabadon élő állatok száma a század végére 10 ezer alá eshet" - mondta Cavener.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.18. hétfő, 18:00
Schmidt Mária
Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója
Csúnya esésben az amerikai tőzsdék, kilőtt a félelemindex

Csúnya esésben az amerikai tőzsdék, kilőtt a félelemindex

Látványosan mérséklődött a Donald Trump megválasztását követő tőkepiaci turbulencia, a befektetők új impulzusokra vártak a tőzsdéken. Sokat azért nem kellett várni, ugyanis tegnap este megszólalt Jerome Powell a Fed kamatdöntése után, a jegybankelnök kijelentette, hogy a Federal Reserve-nek nem kell sietnie a kamatcsökkentéssel, mindezt a folyamatos gazdasági növekedéssel, a stabil munkaerőpiaccal és a még mindig 2 százalék feletti inflációval indokolta. A korábban árazottnál mérsékeltebb ütemű kamatcsökkenést várva estek tegnap az amerikai tőzsdék, pénteken Ázsiában felemás volt a hangulat, Európában kisebb esést láthattunk és a pénteki nyitást követően az amerikai indexek ismét lefordultak, különösen a Nadsaq esik. A nap további részében mindez már jelentős eséssé fokozódott, emiatt a tőzsdei félelemindex kilőtt, közben az olajár is esik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×