Az egyetem keddi tájékoztatása szerint a bimolekuláris nukleofil szubsztitúció (SN2) általános, úgynevezett Walden-inverziós mechanizmusa a legtöbb kémiakönyvben is megtalálható, több mint 100 éve ismert jelenség a szerves kémiában.

Az ELTE kutatói nemrégiben azonban egy új, "dupla-inverziós" mechanizmust fedeztek fel a fluoridion és metil-klorid SN2-típusú reakcióelméleti vizsgálatakor.

A minden eddiginél pontosabb számítások egy olyan reakcióutat tártak fel, amely során egy hidrogénatom távozása indukálta inverziót egy második inverzió követ, így a reakciónál nem a megszokott, invertálódott metil-fluorid terméket kapjuk, hanem ebben az esetben a reakció retencióhoz, a szénatom körüli kiindulási konfiguráció megtartásához vezet - olvasható a közleményben.

Az összegzés szerint az ELTE kutatói több mint másfél éve foglalkoznak a projekttel, jelenleg azt vizsgálják, hogy a most felfedezett mechanizmus mennyire általános hasonló reakciók esetén. Az eredmények alapvető jelentőségűek a tankönyvi kémiai ismeretek és törvényszerűségek újraértelmezésében, azok kiterjesztésében.

Czakó Gábor korábban a metán reakcióinak vizsgálatával és a Nobel-díjas John Polányi nevéhez fűződő reakciódinamikai alapszabályok módosításával ért el jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményeket, amelyeket többek között a Science és PNAS magazinok közöltek.