Az ESA központjába a múlt héten érkezett felvételekből kiderült, hogy 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű égitest nem egy üstökös, hanem egymásba kapcsolódott két objektum. A tudósok ezt a jelenséget bináris érintkezésnek nevezik - olvasható a BBC honlapján.

Az egyelőre nem ismert, hogyan alakult ki az üstökös ezen formája.

A szakemberek lehetségesnek tartják, hogy az üstökös valamikor a múltban egy nagy hasadást szenvedett, de azt sem tartják kizártnak, hogy két részének teljesen más az eredete.

Az új felvételek azt jelzik, hogy az Európai Űrügynökség Rosetta-missziójára új, nem várt feladat vár, mielőtt novemberben landolni fog az üstökösön: ki kell választani, hogy mely részére száll le az űrszonda.

AZ ESA a kilenc új felvételt múlt pénteken kapta meg a Rosettáról, amely tízéves utazás és több mint hat milliárd kilométer megtétele után már csak tízezer kilométerre van az égitesttől.

Az űrszonda a tervek szerint augusztus 6-án lép be az üstökös gravitációs mezejébe, amikor mintegy 70 kilométerre lesz az égitest felszínétől. Ekkor fogja elkészíteni az üstökös háromdimenziós modelljét és pontosan megméri gravitációs erőterét. A tudósok ez után látnak hozzá a leszállóhely kereséséhez és a landolási forgatókönyv kidolgozásához. A landolás november 11-én várható a jéglabdaszerű üstökösön, amelynek központi magjának átmérője 4,5 kilométer.

Az üstökös a Naprendszer keletkezéséről őriz a tudósok által létfontosságúnak vélt emlékeket. Feltételezik például, hogy a Földön lévő víz egy része üstökös-becsapódásokból származik, mint ahogy valószínűleg sok
szerves molekula is, amely kulcsszerepet játszott az élet kialakulásában.