Infostart.hu
eur:
365.1
usd:
316.38
bux:
149903.82
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna

Így lett Szerbiáé a Bodrog

A Bodrog nevű osztrák-magyar monitorhajó, amelynek belgrádi ágyúlövéseivel kezdődött meg hivatalosan az első világháború 1914. július 28-án, ma már nagyon rossz állapotban van, és kavicsszállító uszályként használják a Száva folyón a szerb fővárosban. A hadihajó sorsa az első világháború kitörésének 100. évfordulóján ismét napirendre kerülhet.

A hajó felújítása vagy megvásárlása már többször is felmerült, gyakorlati megvalósításra azonban még nem került sor.

A monitor hadihajótípust a sekély vizű kikötőkben és folyókon való használatra fejlesztették ki Amerikában. A Bodrogot 1904-ben bocsátották vízre az újpesti hajógyárban a legkorszerűbb hajózási és hadi felszereléssel. Belgrádba tíz évvel később, 1914. július 28-án került.

A Bodrog vezette az Osztrák-Magyar Monarchia titkos, több ezer katonával végrehajtott támadását, amelynek célja Belgrád elfoglalása volt. A város védői azonban tüzet nyitottak a hajókra, a katonákat szállító hajók felborultak, és mintegy ezren vesztették életüket. A szerb katonák felrobbantották a vasúti hidat is, így akadályozták meg a szárazföldi támadást.

A Bodrog a háború első két évében a Duna szerbiai szakaszán teljesített szolgálatot, majd Romániába vezényelték. A háború végén a visszavonuló hajók védelmét látta el, végül ez lett az egyetlen hajó, amely nem jutott haza, 1918. október 31-én egy homokzátonyon megfeneklett.

A szerb hadsereg elkobozta, átnevezte, és Sava (Száva) néven saját szolgálatába állította, így a második világháborúban és azt követően a jugoszláv hadsereg hajójaként működött.

Többször is úszó múzeummá akarták alakítani, végül 2005-ben részleges örökségvédelem alá helyezték - és ezzel megmentették attól, hogy a bontóba kerüljön -, de továbbra is uszályként működik.

A belgrádi Kortárs Történeti Intézet szeretné felújítani-újjáépíteni mint a tágabb szerb és az osztrák-magyar örökség egyedülálló emlékét, amely turisztikai célokat is szolgálhatna.

Címlapról ajánljuk
„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

A dunántúli halastavak vannak igazán kitéve az aszály és az extrém hőség veszélyeinek – vélekedett az InfoRádióban az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Lévai Ferenc hangsúlyozta, mindent el kell követni, hogy a megmaradt víz ne fogyjon tovább.

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Sorra véreznek el a német autógyártók Kínában, nem is az árakkal van a legnagyobb baj

Sorra véreznek el a német autógyártók Kínában, nem is az árakkal van a legnagyobb baj

A német autógyártók évtizedeken át megkérdőjelezhetetlen pozíciót élveztek Kínában, ám mára a Mercedes-Benz, a BMW, a Volkswagen és az Audi egyaránt súlyos térvesztéssel szembesül a világ legnagyobb autópiacán. Helyüket egyre inkább a helyi gyártók, mint a BYD, vagy a Xiaomi és a Huawei technológiájával felvértezett márkák veszik át - közölte a Bloomberg. Az elemzésből kiderül, hogy a legnagyobb problémát nem is az árak, hanem a reakcióidő jelenti, a kínai gyártók ugyanis európai versenytársaiknál jóval gyorsabban alkalmazkodnak a piaci igények megváltozásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×