A brit antarktiszi kutatóprogramban (BAS) részt vevő Pete Convey, az új-zélandi Canterbury Egyetem vendégelőadója szerint nagyjából száz évvel ezelőttig a jeges kontinens védve volt az emberi behatástól, ám azóta az emberek szándékosan vagy akaratlanul, de elkezdték behordani a területre az új organizmusokat.

Az Antarktisz térségében több mint 200 dokumentált példája van az idegen fajok előfordulásának: többségüket az Antarktisztól északra elhelyezkedő szigeteken, nagyjából 10 százalékukat pedig délebbre, a kontinensen fedezték fel. "Az ismert esetek mindegyike könnyen visszavezethető az elmúlt 50-60 év nemzetközi műveleteire vagy korábbi történelmi eseményekre" - húzta alá közleményében a szakember, rámutatva, hogy a kontinensre érkező minden expedíció magában hordozza az idegen fajok behozatalának kockázatát.

Néhány szubantarktikus szigeten az idegen növény és gerinctelen állatfajok száma elérte az őshonosokét, mindez pedig óriási fenyegetést jelent azon egyedi ökoszisztémák számára, amelyek gyakran képtelenek tolerálni az új versenyhelyzetet vagy a ragadozókat. "Az Antarktisz bizonyos részein egyre gyorsabban növekszik az ilyen ökoszisztémák száma. Néhány esetben a klímaváltozás is közrejátszik, kevésbé szélsőséges feltételeket teremtve, ami azt jelenti, hogy még több idegen faj lesz képes megvetni a lábát" - mutatott rá Convey.

Hozzátette, ezeknek az invazív fajoknak egy része valószínűleg alapjaiban és visszafordíthatatlanul megváltoztatja az Antarktisz és a szigetek ökoszisztémáinak működését. A szakember szerint a hatékony biológiai biztonsági intézkedések jelentik az utolsó lehetőséget az Antarktisz megóvására.

"Ez az utolsó esélyünk annak bebizonyítására, hogy kontinentális szinten helyesen és hatékonyan tudjuk kezelni a biológiai inváziók jelentette fenyegetést, mielőtt a baj valóban bekövetkezne. Mindez mára lehetetlenné vált az összes többi kontinens és jelentősebb földterület esetében" - hangsúlyozta a kutató.