A tudósok öt új genetikai régiót azonosítottak, amelyek részben felelősek a krónikus fejfájással járó betegség kialakulásáért. A tanulmányt, amely a Nature Genetics amerikai szakfolyóiratban jelent meg, több mint százezer személy vizsgálata támasztja alá.

Adataik szerint a felnőttek 14 százaléka szenved migréntől. A rohamokat gyakran kíséri erős hányinger és hányás. A kutatás 29 tanulmányban részt vevő 23 585 migrénes beteg és egy 95 425 fős kontrollcsoport genomját, azaz kromoszómakészletét elemezte. Ezzel a világ eddigi leggazdagabb migrén-genetikai tanulmánya született meg.

"Ezeknek a géneknek az idegi hírvivőanyagok irányításában és az agy idegi szabályozásában van jelentőségük. Ismeretük birtokában olyan új, célzott kezelési eljárásokat lehet kidolgozni, melyek pontosan a migrén kialakulási mechanizmusába avatkoznak bele" - magyarázta Hartmut Göbel, a kutatócsoport egyik tagja, a kieli Fájdalomklinika Migrén- és Fejfájásközpontjának orvosa.

Andreas Staube, a Német Migrén- és Fejfájástársaság elnöke szerint a betegség kockázati tényezőinek 20-30 százaléka vezethető vissza genetikai okokra.

A most feltárt öt új régióval együtt a tanulmány tizenkét genetikai régiót azonosított, amelyek részben felelősek a betegségi kockázatért. Ezek közül nyolcat az agyi áramkörök irányításában szerepet játszó gének közelében fedeztek fel. Két terület az agy és az idegsejtek normális működésének fenntartásáért felelős. A kieli fájdalomklinika szerint ezeknek az áramköröknek az irányítása a migrén genetikai kockázatának jelentős részét képezi - állítja a kieli Fájdalomklinika.

"A nagy kihívás az lesz, hogy pontosan feltárjuk, milyen molekuláris folyamatok állnak ezeknek a genetikai adottságoknak a hátterében. Erre alapozhatjuk az új, célzott gyógymódok kifejlesztését" - tette hozzá Christian Kubisch, a tanulmány egyik szerzője, az ulmi Humángenetikai Intézet kutatója.