eur:
389.43
usd:
361.5
bux:
68412.6
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

Tengeri moszatból üzemanyag?

Alternatív üzemanyagok forrásaiként nem csak a kukorica, repce, cukornád és egyéb szántóföldi növények jöhetnek szóba, hanem például az algák is. A szárazföldi növényekkel szemben számos előnnyel rendelkeznek: nagy mennyiségben nőnek a tengerben, nem kell trágyázni őket, nem veszik el a teret az élelmiszernövényektől, ugyanakkor valóságos szénhidrátbombák.

Eddig hiányzott a megfelelő technológia, hogy ezeket a szénhidrátokat ipari mértékben etanollá lehessen alakítani. Amerikai kutatók most közelebb kerültek a probléma megoldásához - a Science című folyóiratban bemutatják, hogyan képes az Escherichia coli baktérium genetikailag módosított alakja az alga-szénhidrátot etanollá változtatni.

A kutatásban részt vevő Bio Aschitecture Lab (BAL) biotechnológiai vállalat közlése szerint az algák szárazanyag-tartalma mintegy 60 százalékban szénhidrátokból áll, ennek a fele az úgynevezett alginátból. A BAL és a Washingtoni Egyetem kutatói az osztrigafarmok kártevőjeként ismert Vibrio splendidus baktérium génjeit juttatták be az E. coli baktériumokba, amelyek lehetővé tették az alginát megemésztését. A módosított baktériumok a tengeri moszatok szénhidráttartalmának több mint 80 százalékát képes voltak így etanollá alakítani - írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de).

A kutatók szerint ezzel a módszerrel egy hektárnyi területről akár 19 000 liter üzemanyagot is lehetne előállítani évente, márpedig ez a hozam kétszerese annak, amely ugyanekkora területnyi cukornádból, és ötszöröse annak, amely kukoricából nyerhető.

A kutatást az amerikai energiaügyi minisztérium támogatta. Az eljárás körül több szabadalmat is bejelentettek a BAL szerint, amely együttműködik többek közt a norvég Statoil olajipari vállalattal és az amerikai DuPont vegyipari céggel.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gustav Klimt portréja a várt összegnél kevesebbért kelt el

Gustav Klimt portréja a várt összegnél kevesebbért kelt el

A bécsi Kinsky-palotában található im Kinsky aukciósház áprlis 24-én bocsátotta árverésre a nemrég előkerült Klimt alkotást. 1917-18-as „Bildnis Fräulein Lieser” vagy „Fräulein Lieser portréja” című festmény, amelyet az osztrák művész egyik utolsó alkotásának tartottak, az elmúlt hónapokban hatalmas izgalmat keltett a műtárgypiacon. A licit 28 millió euróról indult, a majdnem egy évszázadig nem látott portrét végül 30 millió euróért, a 30-50 millió eurós becsérték alsó határán értékesítették. Ez nem tartalmazza az aukciósház jutalékait és díjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×