A sumérek kedvelt italának előállítását a közelmúltban elhunyt Peter Damerrow, a Max Planck Intézet ókortörténésze, az ékírásos szövegek ismert szakértője kutatta, aki eredményeit a Cuineform Digital Library Journalban tette közzé - olvasható a Livescience és a Discovery News hírportálokon.

Számos olyan négyezer éves ékírásos agyagtábla került napvilágra, amelyek a sörfőzdékbe irányuló búza-, árpa- vagy malátaszállítmányokról számol be. A Kr.e. 1800-ból származó Ninkaszi-himnusz is a sörkészítést dicsőíti, ugyanakkor a leletek semmiféle részletet nem árulnak elő az ital előállításának folyamatáról.

"A sumérok sörfőzésével kapcsolatos igen kevés információ alapján nem állíthatjuk biztosan, hogy a termék tartalmazott alkoholt" - írta tanulmányában Demerow.

A történészek közül sokan úgy vélik, hogy a sumérok először árpakenyeret sütöttek, majd azt használták fel a sör előállításához. Damerow viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az agyagtáblák semmiféle utalást nem tartalmaznak a kenyérsör előállítására, csupán a sörfőzdékbe szállított alapanyagokat sorolják fel.

A Ludwig Maximilian Egyetem kutatói a Müncheni Műszaki Egyetem szakértőivel közösen a Szíria északi részén lévő Tall Bazi régészeti helyszínen megpróbáltak "ókori" sört főzni. Damerow szerint, aki megkóstolta az italt, a kísérlet csupán azt bizonyította, hogy "eredeti" körülmények között is elő lehet állítani sört. Ugyanakkor a kísérlet segít jobban megérteni, hogy a sumérok miként készítették erjesztett italaikat. "Az ilyen interdiszciplináris kutatások révén esetleg helyesebben értelmezhetjük a Ninkaszi-himnuszt is" - vélekedett az ókortörténész.

A "sörivóknak való" Ninkaszi-himnusz sumer vers a Kr.e. 2. évezred első feléből. Ténylegesen nem himnusz, hanem inkább kocsmadal, a verset feltehetőleg az édubba (írnokképző) diákjai írták, talán valamely népdal alapján. Látszólag Ninkaszi istennőt (sumer nyelven: a szájat megtöltő úrnő) élteti, aki a mitológiai források szerint a sörfőzés feltalálója, valójában a sörivás örömeiről szól.