Infostart.hu
eur:
367
usd:
334.22
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő

Egész Európából zarándokoltak a Stonehenge-hez

A mediterrán térségből érkezett három és fél évezrede az a tehetős ifjú "zarándok", akit Stonehenge közelében helyeztek végső nyugalomra. A borostyánnyakláncos fiúként ismert tinédzser halálakor 14-15 éves lehetett. "Nevét" annak köszönheti, hogy borostyángyöngy füzérrel a nyaka körül temették el három kilométerre dél-keletre Stonehenge-től.

Jane Evans, a Földtani Intézet kutatója a radiokarbonos kormeghatározás adatait ismertetve kifejtette, hogy a tinédzser Kr.e. 1550 táján érkezett több száz kilométerről - erről tanúskodik a fogzománc izotópvizsgálata.

A fogzománcmintákban az oxigén- és a stronciumizotópokat vizsgálták. Előbbiek az egyén által megivott vízből származnak, s annak a térségnek az éghajlatára, átlagos hőmérsékletére utalnak, ahol az illető gyermekkorában, a fogazata kialakulásakor élt. A stronciumizotópok aránya, amelyek a szilárd és folyékony táplálékból épülnek be, azon terület talajának izotóp-összetételével egyezik meg, ahol felserdült az adott személy.

A tinédzser, aki a kutatók szerint tehetős família sarja volt, csupán egyike a távoli vidékekről érkezett zarándokoknak, akiknek földi maradványaira Stonehenge közelében bukkantak. Az "Amesbury-i Íjász"", akit kőből pattintott nyílhegyekkel helyeztek végső nyugalomra, Stonehenge-től öt kilométerre aludta örök álmát. A férfi Közép-Európában, az Alpok lábánál nőtt fel, a "Boscombe-i Evezős" viszont, akit szintén a közelben temettek el, nagy valószínűséggel Walesből érkezett. "Európa legkülönbözőbb részeiből érkeztek ide emberek" - hangsúlyozta Jane Evans.

Véleményét osztja Timothy Darvill, a Bornemouthi Egyetem tudósa, aki nem volt részese a kutatásnak. Mint kifejti, a lelet ismét azt támasztja alá, hogy az emberek nagy távolságokat tettek meg, hogy ellátogassanak Stonehenge-be, amely messzi földön híres kultikus központ lehetett. "Azokban az időkben a távoli utazások sokkal gyakoribbak voltak, mint hinnénk" - hangsúlyozta Timothy Darvill.

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy mi vonzotta a "zarándokokat" Stonehenge-be. Annyi bizonyos, hogy fontos szertartási központ volt és a körülötte lévő területen számtalan prehistorikus emlékmű és sír található. Egyes szakértők szerint a Nap kultuszának központja volt, mások szerint egyfajta csillagászati naptárként működött. Némely tudós viszont, mint például Timothy Darvill, úgy véli, hogy gyógyulást ígérő kegyhely, egyfajta prehistorikus Lourdes lehetett.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×