A tervek szerint tucatnyi programot szerveznek idén a Szekszárdon született, Magyarországon kevéssé, külföldön annál inkább tisztelt tudós emlékére. Az emlékév előkészítői arra törekedtek, hogy nem csak Szekszárd, hanem az ország figyelmét is ráirányítsák Hollós László munkásságára.

Márciustól vetélkedőket, pályázatot hirdetnek diákok részére, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara konferenciát szervez a gombakutatásról, Hollós László tiszteletére tanösvényt alakítanak ki a Szekszárdhoz közeli guroviczai erdőben.

Hollós jobb megismerését szolgálja, hogy a Szekszárd-füzetek sorozatban ezer példányban a tudós életét bemutató kiadvány jelenik meg, a Wosinsky Mór Múzeum internetes honlapján pedig külön oldal foglalkozik majd Hollós Lászlóval. Ugyancsak tervbe vették, hogy ismét kiadják és angol nyelvre is lefordítják fő művének tekintett, a Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi című, 1911-es munkáját.

Az emlékév előzetes programjában szerepel, hogy a Magyar Szarvasgombász Szövetség kezdeményezésére június 19-én Szekszárdon alakul meg a Szarvasgombász Világszövetség, és rendezik meg az Európai Szarvasgomba Lovagrendek Találkozóját. A terv szerint e napon posztumusz díszpolgárrá avatják a városban a neves kutatót. Az ünnepet szarvasgombás gálavacsorával tennék emlékezetessé. Mindemellett több szekszárdi vendéglő jelezte, hogy kapcsolódva az emlékévhez szarvasgombával készülő ételeket vesz fel étlapjára.

Hollós László (1859-1940) korában elismert mikológus (gombakutató) 1891-től 1911-ig a kecskeméti Állami Főreáliskola tudós tanára volt. A gombákról szóló első nagy könyvével - amely 1903-ban jelent meg Magyarország Gasteromycetái címmel - kiérdemelte az akadémiai tagságot. A szarvasgombák kutatására és megismerésére ő hívta fel a hazai tudomány figyelmet.

Említett, Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi című könyvét 1917-ben az MTA Marczibányi-díjjal jutalmazta. Szülővárosában halt meg, a szekszárdi újvárosi temetőben nyugszik.