Életünk során sejtjeink osztódnak. Egy sejtosztódáskor a sejtben lévő DNS vége, az úgynevezett telomer mindig rövidül - magyarázta a kísérletek szükségességét a debreceni biokémikus.

A telomer feladata az örökítő anyag, a DNS megóvása. Rövidülése okán azonban az idő előrehaladtával egyre kevésbé képes ellátni ezt a feladatát, így a sejt folyamatosan károsodik, veszít funkcionalitásából, majd elpusztul, ha ugyanis a rövidülés olyan mértékű, hogy a sejt értékes genetikai anyagot veszít általa, az pusztulásához vezet.

Minél hosszabb a telomer, annál több osztódásra képes a sejt, anélkül, hogy sérülne a génkészlete. Egy emberi sejt nagyjából ötvenszer osztódhat.

A debreceni kutatók a telomer rövidülését próbálják megakadályozni, ehhez egy úgynevezett telomeráz enzimet használnak, amely képes kiegészíteni a sérült szakaszt.

Mint azt Aradi János elmondta, a világban két irányban is végeznek kísérleteket a telomerekkel kapcsolatban. A kutatók egy része meghosszabbítani akarja ezeket, hogy növelje a sejt élettartamát, más részük azonban éppen megrövidítené.

Ennek oka, hogy a normál sejtekben nincs elegendő enzim a DNS-végek meghosszabbításához, míg például a tumorsejtekben bőven van belőlük. A daganatos sejtek rendelkeznek az élettartamot növelő enzimmel, ennek köszönhetően kipusztíthatatlanok.