eur:
412.99
usd:
390.55
bux:
0
2024. november 29. péntek Taksony

Megvan a hosszabb életért felelős gén?

Kutatók megtalálták a hosszú életért felelős gént, amelynek működése összefügg azzal, hogy mennyi energiát tartalmaz az elfogyasztott étel.

Kutatások kimutatták, hogy a bevitt kalóriamennyiség csökkentésének hatására megnőtt az élettartam, legalábbis az egereknél és néhány más fajnál, az okot azonban nem találták.

Most amerikai kutatóknak sikerült megtalálniuk azt a gént a fonalférgekben, amelynek köze lehet a különös jelenséghez.

Még nem teljes a magyarázat

A kalóriabevitel csökkentésének és az élettartam megnyúlásának kapcsolatát már az 1930-as években felfedezték: azok a laboratóriumi rágcsálók, amelyeket szigorú diétán tartottak, túlélték azokat a társaikat, amelyeket rendesen etettek.

A jelenséget azóta más organizmusok esetében is megfigyelték, többek között az élesztőgombáknál, a legyeknél, a férgeknél és a kutyáknál.

A fonalférgek (Caenorhabditis elegans) szervezetében található pha-4 gén kulcsfontosságú szerepet játszik: amikor a kutatók eltávolították az állatokból, a diéta nem nyújtotta meg az élettartamukat, amikor azonban megtöbbszörözték a gén mennyiségét, a férgek tovább éltek.

Ez az első olyan gén, amelynek köze van az élettartam alakulásához, és a tudósoknak sikerült izolálniuk.

Középutat kell keresni

Bár az elfogyasztott kalóriamennyiség nagymértékű csökkentésének következményei - a létfontosságú tápanyagok bevitele mellett - még nem ismertek, mégis sokan alkalmaznak efféle diétát.

"Ha túlzottan csökkentjük az ételmennyiséget, az éhezés felé sodródunk, és lerövidül az élettartamunk. Ha azonban túlesszük magunkat, elhízunk, amelynek ugyanaz lesz a következménye. Az ideális út valahol a kettő között van" - mondta Andrew Dillin, a téma szakértője.

Ennek ellenére a kutatási eredmények fontosak lehetnek más fajok esetében is, hiszen például az emlősök is rendelkeznek a pha-4-hez hasonló génekkel.

Gyógyszer lehet belőle

Ezek a gének létfontosságú szerepet játszanak a fejlődésben, felnőttkorban pedig a glükalgonnak, annak a hormonnak a mennyiségét szabályozza, amelytől a vér glükózszintje függ.

A jövőben tehát akár olyan szerek is előállíthatók lesznek, amelyek olyan hatást hoznak létre, mint a kalóriadiéta, úgy, hogy az embereknek nem kell feladniuk megszokott étrendjüket.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.29. péntek, 18:00
Nagy Márta a berlini Collegium Hungaricum igazgatója
Méhes Márton a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×