Infostart.hu
eur:
366.56
usd:
327.2
bux:
0
2026. október 25. vasárnap Bianka, Blanka

Megvan a hosszabb életért felelős gén?

Kutatók megtalálták a hosszú életért felelős gént, amelynek működése összefügg azzal, hogy mennyi energiát tartalmaz az elfogyasztott étel.

Kutatások kimutatták, hogy a bevitt kalóriamennyiség csökkentésének hatására megnőtt az élettartam, legalábbis az egereknél és néhány más fajnál, az okot azonban nem találták.

Most amerikai kutatóknak sikerült megtalálniuk azt a gént a fonalférgekben, amelynek köze lehet a különös jelenséghez.

Még nem teljes a magyarázat

A kalóriabevitel csökkentésének és az élettartam megnyúlásának kapcsolatát már az 1930-as években felfedezték: azok a laboratóriumi rágcsálók, amelyeket szigorú diétán tartottak, túlélték azokat a társaikat, amelyeket rendesen etettek.

A jelenséget azóta más organizmusok esetében is megfigyelték, többek között az élesztőgombáknál, a legyeknél, a férgeknél és a kutyáknál.

A fonalférgek (Caenorhabditis elegans) szervezetében található pha-4 gén kulcsfontosságú szerepet játszik: amikor a kutatók eltávolították az állatokból, a diéta nem nyújtotta meg az élettartamukat, amikor azonban megtöbbszörözték a gén mennyiségét, a férgek tovább éltek.

Ez az első olyan gén, amelynek köze van az élettartam alakulásához, és a tudósoknak sikerült izolálniuk.

Középutat kell keresni

Bár az elfogyasztott kalóriamennyiség nagymértékű csökkentésének következményei - a létfontosságú tápanyagok bevitele mellett - még nem ismertek, mégis sokan alkalmaznak efféle diétát.

"Ha túlzottan csökkentjük az ételmennyiséget, az éhezés felé sodródunk, és lerövidül az élettartamunk. Ha azonban túlesszük magunkat, elhízunk, amelynek ugyanaz lesz a következménye. Az ideális út valahol a kettő között van" - mondta Andrew Dillin, a téma szakértője.

Ennek ellenére a kutatási eredmények fontosak lehetnek más fajok esetében is, hiszen például az emlősök is rendelkeznek a pha-4-hez hasonló génekkel.

Gyógyszer lehet belőle

Ezek a gének létfontosságú szerepet játszanak a fejlődésben, felnőttkorban pedig a glükalgonnak, annak a hormonnak a mennyiségét szabályozza, amelytől a vér glükózszintje függ.

A jövőben tehát akár olyan szerek is előállíthatók lesznek, amelyek olyan hatást hoznak létre, mint a kalóriadiéta, úgy, hogy az embereknek nem kell feladniuk megszokott étrendjüket.

Címlapról ajánljuk
Sok nő halogatja, pedig akár életet is menthet

Sok nő halogatja, pedig akár életet is menthet

Október az emlőrák elleni küzdelem hónapja. Magyarországon évente több mint kétezren halnak meg a betegség következtében. Az InfoRádióban Horváth Zsolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Onkoradiológiai Központjának vezető főorvosa egyebek mellett arról beszélt, hogy a korai stádiumban felismert emlőrák eredményesen gyógyítható.

Egyértelmű magyar kudarc Szlovákiában

Jelentősen, 54-ről 37-re csökkent a Magyar Szövetség megyei képviselőinek száma a szlovákiai önkormányzati választásokon a szavazatok csaknem teljes feldolgozottsága alapján. Dunaszerdahelyen a nem hivatalos részeredmények szerint Hájos Zoltán nyerheti a polgármester-választást.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Változik a szereposztás: új sztárok lépnek az áramtermelés színpadára

Változik a szereposztás: új sztárok lépnek az áramtermelés színpadára

A megújuló energiaforrások és akkumulátoros energiatárolók terjedésével párhuzamosan folytatódik a földgáz villamosenergia-termelésen belüli globális részarányának csökkenése. A világszerte évente telepített akkumulátor-állomány nagysága 4 év alatt nem egészen 10 GW-ról több mint 100 GW-ra nőtt, ami jóval gyorsabb növekedés, mint a nap- és szélerőműveké. Ha a jelenlegi tempó a következő években is tartósul, akkor globális beépített teljesítőképességük 2030-ban meghaladhatja a jelenlegi nemzeti célszámok összegét. Erre jó esély mutatkozik, azzal együtt, hogy az akkumulátoros energiatárolók kulcsrakész beruházási költségei három év után emelkedtek Európában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×