Az 1937-ben írt cikket - Hogyan harcolhatnak a zsidók az üldöztetés ellen - Richard Toye, a Cambridge-i Egyetem történésze fedezte fel. Az írás a Liberty című amerikai magazin számára készült, ám amikor a lap vetélytársa - ahol a brit államférfi rendszeresen publikált - tiltakozott, Churchill megtiltotta annak közlését.

Három évvel kormányfői kinevezése előtt a politikus azt írta, hogy nem egyedül az üldözők bűne a zsidókkal való rossz bánásmód, amely végigkíséri a nép történetét. Winston Churchill bírálta a zsidók zárkózottságát, és a nagyobb társadalmi integrációra sürgette őket.

A szövegben a politikus kritizálta a textiliparban működő zsidó gyárosokat, amiért kizsákmányolják az alkalmazottaikat, a Németországból elmenekült izraelitákat alacsonyabb bérért alkalmazzák, angol munkásaikat pedig elbocsátotják.

A korábban (és később) az Admiralitás első lordjaként szolgáló Churchill szerint ez nem csak hazafiatlan cselekedet, hanem azért is káros, mert erősíti az antiszemitizmust.

"A zsidók és nem zsidók kapcsolatának meghatározó tényezője az a nézet, hogy a zsidók mások. Máshogy néznek ki, máshogy gondolkoznak, más szokásaik és hátterük van" - fejtette ki.

Szerencsétlen sztereotípiák

A politikus szerint az izraelita bankárokkal is az a probléma, hogy erősítik az előítéleteket: "A zsidó bankárok azt a képzetet erősítik, hogy minden zsidó uzsorás. Nem tudod megmagyarázni a 40-50 százalékos kamattal küzdő mérnöknek vagy boltosnak, akik zsidó vérszívókat emlegetnek, hogy az izraeliták elől korábban szinte minden más szakma el volt zárva".

Richard Toye felfedezése után azt mondta: "Majdnem leestem a székről. Sokkolt, hogy olyasvalamit olvastam Churchilltől, ami igen messze esik a róla kialakított véleményektől".

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az írás más részeiben Winston Churchill pozitívan ír a zsidókról: "A zsidók általában jó polgárok, fegyelmezettek, szorgalmasak, törvénytisztelők. (...) Sokat szenvednek az üldöztetéstől és könyörtelenségtől."

A történész összefoglalva úgy értékelte a cikket, hogy "bár Churchill belecsúszott néhány nagyon szerencsétlen sztereotípiába, ezt a segítő szándék kontextusában tette. Megpróbált segíteni a zsidóknak, hogy elkerüljék az üldöztetést, de a balsorsért sajnos részben őket magukat tette felelőssé".