A Magyar Természettudományi Múzeum őrzi korunk egyik legkülönlegesebb embertani leletegyüttesét, a váci múmiákat.

A múmiákra a váci Fehérek templomának 1994-ben végzett felújítása során egy szerencsés véletlennek köszönhetően bukkantak. A templomtorony alatt fekvő boltozatos kripta zsúfolásig tele volt egymás tetejére halmozott, gazdagon díszített koporsóval, amelyekhez csaknem kétszáz éve senki nem nyúlt.

A koporsókból 265 természetes úton, emberi beavatkozás nélkül mumifikálódott, halotti ruhába öltöztetett ember maradványait tárták fel. A természetes mumifikálódást a kripta egyedülálló mikroklímája és a temetkezés módja tette lehetővé.

Konzerválásuk után megkezdődött a múmiák tudományos vizsgálata, melynek során kiderült, hogy az elhunytak nagy részét a tbc vitte el.

A további vizsgálatok kiderítették azt is, hogy voltak, akik magukban hordozták a tbc korokozóját, de genetikusan hordoztak egy olyan fehérjét is, amely megakadályozta a betegség kialakulását. Ez a tudományos felfedezés korszakalkotó lehet a ma egyre veszélyesebbé váló tbc gyógyításában.

A kiállítás egyéni sorsokat, családi tragédiákat, rejtélyes haláleseteket tár fel. A múmiák bemutatása mellett különleges multimédiás technika segítségével a XVIII. századi Magyarország mindennapi élete elevenedik meg a látogatók előtt.

Valódi kalandokkal teli felfedezőút vezet a koporsók fedelének felnyitásától a holttestek vizsgálatán keresztül a tbc baktérium DNS-ének vizsgálatáig - ígérik a kiállítás szervezői. A modern technológia nyújtotta lehetőségek lehetőséget adnak rá, hogy a látogatók maguk is megpróbálkozzanak a baktérium DNS-ének kimutatásával.

A kiállított múmiák ma már nem fertőznek, mert az esetleg még ártani képes kórokozókat nagyenergiájú röntgensugárzással elpusztították.