Az akkor még csak UB 313-as ként azonosított égitestet 2003-ban fedezték fel a csillagászok, és rövidesen kiderült, hogy háromszor távolabb kering a Naptól, mint az eddigi legkülsőbbnek tartott Plútó.

Már felfedezésekor úgy tűnt, hogy a Xéna legalább akkora, vagy még nagyobb, mint a Plútó, de a bonni egyetem csillagászai Frank Bertoldi vezetésével nemrég sokkal pontosabb méréseket végeztek, amelyek alapján teljes joggal tart igényt a „tizedik bolygó” címre.

Az 1,2 milliméteres hullámhosszon, vagyis kicsivel az infravörös tartomány fölött végzett mérések alapján Bertoldi arra az eredményre jutott, hogy a Xéna átmérője harmadával nagyobb, mint a Plútóé.

A New Scientist tudományos folyóiratnak nyilatkozó Bertoldi szerint a Xéna mindenképpen érdemes arra, hogy bolygónak nevezzük.

„Kulturális értelemben a Plútót bolygóként ismerjük, úgyhogy miért ne neveznénk ezt (az égitestet) is bolygónak? A tudósok pontosan ismerik a természetét, úgyhogy a vitának nincs is értelme” – mondja Bertoldi.

Bertoldi optimizmusa ellenére Xéna rangja meglehetősen bizonytalan, mert nemcsak az történhet meg, hogy bolygóvá avanzsál, hanem a nála közelebb lévő Plútót is visszaminősíthetik, akkor pedig Xénának sem jár a megtiszteltetés.

Arról nem is beszélve, hogy státuszának meghatározásáig a Xéna is csak az őt felfedező csillagászok által használt becenév, a hivatalos papírok szerint neve még mindig UB 313.

Csillagászati értelemben ugyanis a Plútó besorolása is csupán „egy a Kuiper-övben keringő tárgy”. Ezekből eddig több mint nyolcszázat azonosítottak a Neptun pályáján kívül.

Számítógépes szimulációk szerint a Kuiper-övet alkotó égitestek a fiatal Jupiterről váltak le.