Négy nappal az olimpiai játékok záróünnepsége előtt szinte biztosra lehet venni, hogy tömeges doppingesetek nem vetnek árnyékot a tokiói ötkarikás versenyekre. Ennek okát Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője abban látja, hogy rendkívül hatékonyak voltak az irányított előszűrések, amelyekben a MACS is feladatot kapott.

Ugyanakkor elrettentő ereje lehetett a korábbi olimpiákon levett minták messzire visszanyúló megismételt elemzéseinek is,

amelyek csupán Peking és London dobogósai közül 79-ről rántották le a leplet, illetve fosztottak meg utólag az érmüktől.

Összehangolt „hadművelet”

„Ez egy bődületesen magas szám, amely új stratégia kialakítására késztette a WADA, valamint az ellenőrzéseket irányító nemzetközi ügynökség, az ITA szakembereit. Ennek jegyében a korábbinál is szorosabb kapcsolatot építettek ki azokkal a nemzeti csoportokkal, amelyek közé a MACS is tartozik – tájékoztatta az SzPress Hírszolgálatot Tiszeker Ágnes. – A megelőzés bevált gyakorlatává váltak az olimpiai előtti folyamatos előszűrések, amelyek bevezetésében mi magyarok már korábban is az élen jártunk. Neveket természetesen nem sorolhatok, de arról beszámolhatok, hogy az összehangolt nemzetközi „hadműveletbe” bekapcsolódva az ITA központjától 99 magyar sportoló ellenőrzésére kaptunk megbízást, kiválasztásuk módszeréről ugyanakkor nem kaptunk tájékoztatást. Ennél persze lényegesen több mintavételt végeztünk el. Állami feladatot ellátva 1500-at a leendő olimpikonok és paraolimpikonok körében, ezen felül további közel négyszáz elvégzésére pedig külföldről kaptunk megbízást. Mindezeknek a számunkra megnyugtató eredményéből kiindulva nyilatkozhatok most úgy, hogy

Tokióba kizárólag a WADA és a MACS előírásait követő magyar sportolók utaztak el.”

Tiszeker Ágnes azt tapasztalja, hogy a sportágon belüli megtisztulás érdekében a legnagyobb köveket, vagy inkább sziklákat a World Athletics, korábbi nevén az IAAF, a nemzetközi atlétika hajóját kormányzó sportszervezet mozgatta meg.

Rámentek a hollétüket titkolókra

„Ennek bizonyságaképpen közvetlenül a tokiói nyári játékok kezdete előtt húsz ismert atlétát akadályoztak meg abban, hogy az olimpia résztvevője lehessen. Egytől egyig mind a húsznak, köztük 10 nigériainak az volt a vétsége, hogy többször is – egy év leforgása alatt háromszor – elkerülte a doppingellenőrzéseket, majd elfogadhatatlan magyarázattal állt elő. Közéjük tartozott a 2019-ben a 100 méteren világbajnokságot nyert amerikai Christian Coleman is, aki a büntetésének mérséklése után is 18 hónapos eltiltást kapott, így első számú favoritként lemondani kényszerült sprinterek tokiói versengéséről. Ha ez nem történik meg, most aligha a 100-as döntő meglepetésembere, az olasz Lamont Marcell Jacobs büszkélkedne az aranyérmével.”

Eltérve az eddigi gyakorlattól,

Tokióban színtiszta japán doppingellenőr csapat állt fel,

tevékenységük ellenőrzéséről pedig alig néhány külföldről érkezett szakember gondoskodik. „Mindez azért van így, mert az olimpiai játékok házigazdái nem tesznek kivételt a sportolók és a doppingellenőrzésekben résztvevők között, a zárt kapu és a buborék itt is ott ugyanazt jelenti. Így hosszú idő után először nincs magyar közreműködő a mintavételeket végzők között, de magam is úgy döntöttem, hogy a rám bízott feladatokat itthon maradva látom el” – magyarázta a szakember.

Végül a MACS vezetője megerősítette, hogy augusztus 3-ig csupán egyetlen doppingesetet jelentettek be Tokióban, de az sem egy ott elvégzett mintavételen alapult. A 32 esztendős nigériai vágtázó, Blessing Okagbare négy nappal az olimpia megnyitója előtt, július 19-én adott pozitív mintát, az eredményt nem ismerve utazott el Japánba, ahonnan nem sokkal később haza is küldték.