Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
A német Niclas Füllkrug (j2) csapattársaival, miután berúgta csapata negyedik gólját a németországi labdarúgó Európa-bajnokság Németország és Skócia között az A csoportban játszott nyitómérkőzésén a müncheni Allianz Arénában 2024. június 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szilágyi Anna

Nagelsmann változtat, a németek megijedtek a dán betonvédelemtől

Szombaton két mérkőzéssel elkezdődik a labdarúgó-Európa-bajnokság egyenes kieséses szakasza, pályára lépnek a házigazdák, akik már a döntőre tekintenek, mégis óva intik őket a szakértők már a dánok elleni erőpróba előtt.

A nyolcaddöntő első napján előbb Berlinben Svájc és Olaszország csap össze, majd Dortmundban a házigazdák Dánia válogatottjával mérkőznek. Azzal a válogatottal, amely az 1992-es Európa-bajnokságon a „dán dinamit” néven említett támadó futballal érdemelte ki a győztesnek járó trófeát. A labdarúgás mostani európai seregszemléjén a skandináv ország válogatottja sokkal inkább védelméről híres, ami a németeket komoly nehézség elé állíthatja. Ez magyarázza, hogy Rudi Völler korábbi kiváló labdarúgó és egykori szövetségi kapitány, a Német Labdarúgó-szövetség (DFB) jelenlegi sportigazgatója rendkívül nehéz ellenfélről beszél.

Általános vélekedés szerint Völler aggodalma annak ellenére jogos, hogy Dánia a mostani németországi rendezvényen eddig aligha alkotott maradandót. A szlovénok, majd az angolok ellen elért 1-1-es döntetlen után a C csoportban végül a Szerbia elleni 0-0-s döntetlennel szerezte meg a második helyet.

A csapat „szíve”, egyben egyetlen támadó középpályása – Kasper Hjulmand edző szerint – Christian Eriksen. A tréner nem véletlenül használta ezt a kifejezést, utalva arra, hogy a 2021-es Európa-bajnokságon Eriksennek néhány percre leállt a szíve, és kevés reményt fűztek az életben maradásához is. Ugyanez az Eriksen ma már nemcsak a dánok, hanem a Manchester United sztárja is, aki az Eb-re történt visszatérését a szlovénok ellen csodálatos góllal koronázta meg.

Eriksen visszatérése ellenére a dánok mindenekelőtt betonvédelmüknek köszönhetik azt, hogy egyáltalán a nyolcaddöntőig eljutottak – vélekednek a német portálok által idézett szakértők. Többségük ugyanakkor egyetértett Völlerrel abban is, hogy a házigazdák számára aligha lesz könnyű a dán védelem áttörése.

Értesülések szerint ez indíthatja Julian Nagelsmann edzőt arra is, hogy a dánok ellen immár változtasson azon a csapaton, amely Skócia, Magyarország, majd Svájc ellen kezdett.

Svájc ellen a mérkőzés hajrájában végül a kezdő Kai Havertz helyére beálló Niclas Füllkrug góljával sikerült a németeknek kiegyenlíteniük, és ezzel biztosítaniuk a csoportbeli első helyet. Mivel a Borussia Dortmund csatára a skótok ellen is bizonyított, erős a nyomás Nagelsmannon, hogy elveit némileg feladva Havertz helyett Füllkrug kezdjen.

Ami a német reményeket illeti, győzniük kell, ha valóra kívánják váltani azt az álmukat, hogy házigazdaként legalább a július 14-i berlini döntőig eljussanak. A legmerészebb álom az első hely, amire a felmérések szerint a szurkolók kevés reményt adnak. A közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek többsége a spanyolokat jósolja az első helyre. A spanyoloknál kevesebb esélyt adnak a francia válogatottnak és még kevesebbet az Eb előtt egyaránt esélyesnek kikiáltott angoloknak és olaszoknak. Utóbbi két válogatott az elemzők szerint a torna eddigi legnagyobb csalódását okozta, azt azonban teljesem mégsem zárják ki, hogy a nyolcaddöntőre szárnyakat kapnak.

Immár nem titkos favorit Ausztria válogatottja, amely egybehangzó vélemények szerint Ralf Rangnick német edző irányításával eddig minden előzetes várakozást felülmúlóan szerepelt. Az osztrák válogatott nemcsak az eddigi játékával, illetve az eredményeivel, hanem bámulatos lelkesedésével és nyerni akarásával hívta fel magára a figyelmet.

Ami pedig a német esélyeket illeti, erről a csapat kapitánya, a török származású Ilkay Gündogan nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak. Szavai alapján a játékosok körében szinte páratlan a motiváció és az összetartás. Ez utóbbi nemcsak a pályán, hanem a pályán kívül is megmutatkozik. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy melyek azok a területek, ahol az eddigi hibákat büntetlenül immár nem lehet megismételni.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×