Infostart.hu
eur:
383.4
usd:
331.59
bux:
108277.73
2025. november 10. hétfő Réka
A későbbi győztes Vas Kata Blanka, a Team SD Worx versenyzője a női elit 19+ kategória versenyében a terepkerékpár (cyclocross) országos bajnokságon a városligeti Királydombon 2022. január 9-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Évszakot váltana a téli olimpia

Akár a mezeifutás vagy a terepkerékpár (cyclocross) is felkerülhet a 2030-as téli olimpia műsorára, amennyiben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke által létrehozott munkacsoport támogatja ezt.

Az idén megválasztott Kirsty Coventry szeretné fellendíteni a téli játékokat, és a NOB akár szakítana azzal a hagyománnyal, hogy csak havas és jeges sportágak szerepeljenek a programban. Ugyanakkor bármilyen erre vonatkozó elképzelés megvalósításához módosítani kell az Olimpiai Chartát.

A tíztagú munkacsoport egyik tagja Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke az ötkarikás hírekre szakosodott insidethegames.biz oldal jelentése szerint azt javasolja, hogy a mezeifutás és a terepkerékpár - amelyek versenyeit döntő részben eleve ősszel vagy télen rendezik - a 2030-as olimpia előzetes programtervezetébe kerüljön bele.

Vannak olyan elképzelések is, melyek szerint akár nyári olimpiai teremsportágak - például a cselgáncs - is a téli játékokon kapjanak helyet színesítve, gazdagítva így a kínálatot.

A terep- vagy mezeifutás az 1912-es, 1920-as és 1924-es olimpián már szerepelt. Coe szerint ha ez a sportág bekerülne a programba, akkor az afrikai jelenlét is megnőne a téli olimpiákon. Eddig egyébként még egyetlen afrikai sportoló sem nyert érmet téli játékokon.

David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség elnöke egyetért a téli olimpiai program bővítésére vonatkozó tervekkel.

A 2030-as téli olimpiának a Francia Alpok ad otthont.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.11.10. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kiderült az igazság a 650 milliárd eurós EU-alapról: a vállalkozások csak papíron látnak belőle eredményt

Kiderült az igazság a 650 milliárd eurós EU-alapról: a vállalkozások csak papíron látnak belőle eredményt

Az Európai Számvevőszék friss elemzése szerint a rezillienciaépítési és helyreállítási alapból (RRF) finanszírozott reformok és beruházások csak korlátozottan segítették elő az uniós tagállamok üzleti környezetének javulását, és ezzel együtt a vállalkozások növekedését. A 650 milliárd eurós eszköz célja eredetileg az volt, hogy enyhítse a pandémia gazdasági hatásait, és szerkezetileg erősítse a tagállamok gazdaságát. A jelentés adatai azonban azt mutatják: az országokra szabott ajánlások kétharmadát ugyan lefedték RRF-intézkedések, de ezek többsége csak felszínes eredményeket hozott, a mélyebb, strukturális problémákat jórészt érintetlenül hagyva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. november 10. 10:22
×
×
×
×