A nso.hu-n emlékeztek meg a volt kollégáról.

Azt írják, hogy imádta a labdarúgást, szenvedélyesen kutatta a futballmúltat, és amikor csak tehette, a lelátóról szurkolt kedvenc csapatának, a Honvédnak. Húszas évei elején kezdte az újságírást, külsőzött a Népszabadságnak, a Hétfői Híreknek és a Szabad Földnek, majd 1984 és 1992 között volt a Képes Sport munkatársa. Onnan igazolt át a Nemzeti Sporthoz, és egyévnyi Színes Sport-kitérőtől eltekintve hűségesen szolgálta a sportnapilapot. A Sportfogadás volt aktív pályafutásának utolsó állomása, de a szerkesztőségtől nyugdíjba vonulása után sem szakadt el, vidéki otthonából rendszeresen visszadolgozott fogadási mellékletünknek.

Merthogy a fogadás sem volt idegen tőle, imádta a lovakat és a lóversenyeket. Év végi lapszám nem készülhetett el lelkes írása nélkül, amellyel december 31-én délutánra a Kincsem Parkba invitált mindenkit. „Nem lehet elég korán kezdeni az év búcsúztatását. És nem lehet jobb helyen, mint a lóversenypályán!” – írta.

Utolsó beszámolóját is a hazai lovassport fellegvárából küldte, 2024 szilveszterén.

Utána kórházba került, intenzív osztályon ápolták, s bár apró javulás jelei mutatkoztak, a feleségétől érkezett csütörtöki üzenet így szólt: „Miklós ma 3/4 2-kor visszaadta lelkét a Teremtőnek.”