A Magyar Úszó Szövetség elnöksége kedden elfogadta Sós Csaba szövetségi kapitány előterjesztését a magyar csapat összetételére, így 34 magyar versenyző indul a december 10. és 15. között a budapesti Duna Arénában rendezendő rövid pályás világbajnokságon. Párizs három magyar olimpiai aranyérmes úszója közül Milák Kristóf és Rasovszky Kristóf nem áll rajthoz a versenyen, Kós Hubert viszont tagja a keretnek, 50, 100 és 200 méter háton, valamint 100 méter pillangón is nevezett Bob Bowman tanítványa.

Sós Csaba az InfoRádióban elmondta: a magyar úszóválogatott sokáig részt sem vett a rövid pályás világbajnokságokon, különféle törekvések vagy szempontok miatt csak egy-egy versenyző vállalta az indulást. Felidézte, hogy 25 méteres medencében Deutsch Tamás nyerte az első magyar vb-érmet: 1995-ben Rio de Janeiróban harmadik lett 200 háton. Az első magyar aranyat pedig Szabados Béla szerezte meg 2000-ben Athénban 200 gyorson.

A szövetségi kapitány hozzátette: a szakemberek és a világ legjobbjai 10-15 éve ismerték fel, hogy igenis komoly lehetőségek rejlenek a rövid pályás versenyzésben, és azóta már a mieink is válogatottként vesznek részt a 25 méteres medencében rendezett Eb-ken és vb-ken. Sós Csaba szerint

korábban azért sem voltak túl népszerűek szakmai körökben a rövid pályás világversenyek, mert „nagyon rossz helyet” találtak nekik a versenynaptárban.

Idővel ezt a nemzetközi szövetség is belátta, átalakította a programot, és létrejött a ma már megszokottá vált rendszer: ha az adott évben nyáron nagymedencés vb-t rendeznek, az év végén rövid pályás Eb van, a következő évben pedig értelemszerűen fordítva. Az idei év az olimpia, valamint bizonyos versenyek áthelyezése, elhalasztása miatt rendhagyóan alakult, hiszen februárban nagymedencés vb volt Dohában, majd júniusban következett a nagymedencés Eb Belgrádban, július végén és augusztus elején rendezték a párizsi ötkarikás játékokat, az év pedig a magyar fővárosban zárul a rövid pályás világbajnoksággal.

Sós Csaba úgy fogalmazott, az év végi világverseny „mindenkinek egy mérföldkő”, hiszen

az úszók éles körülmények között kapnak képet arról, hogy mit ér a felkészülés első szakaszában elvégzett edzésmunka.

Leginkább ennek tudható be, hogy évről évre nő a rövid pályás Eb-ken és vb-ken a részt vevő nemzetek, illetve az induló versenyzők száma. „A rövid pályás Eb-k és vb-k a mi naptárunkban is fontos versenyekké léptek elő” – fogalmazott a szakvezető.

A Duna Aréna már a korábbi világversenyeken is nagyszerűen vizsgázott helyszínként, Sós Csaba ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy

az amerikaiak a világ legjobb uszodájának tartják,

„pedig ők láttak már azért egy párat”. Mint mondta, a magyarok számára természetesen a legkedvesebb uszoda, „egy csodálatos létesítmény”, amely minden igényt kielégít. Kiemelte, hogy a vendéglátásban hagyományosan jók vagyunk, rendre pozitív visszajelzések érkeznek, és a mostani vb-re is jönnek olyan nemzetek, amelyek ritkán vagy szinte soha nem fordulnak meg Budapesten úszóverseny miatt.

A magyar válogatott rendkívül magas létszámú kerettel vág neki a vb-nek, ami főleg annak köszönhető, hogy ezúttal B-szintes idővel rendelkezők is indulhatnak. Ez az engedmény nyilvánvaló módon annak szól, hogy Magyarország a házigazda. A szövetségi kapitány szerint normál esetben feleekkora lenne a csapat. Mint fogalmazott, kifejezetten örül annak, hogy olyan fiatal, tehetséges úszóink is megmutathatják magukat, akik még csak „a válogatottság közelében vannak”, de eddig nem minden esetben indulhattak felnőtt világversenyeken, mert a „nagynevű elődök” időeredményeiknek köszönhetően előttük voltak a sorban. Kiemelte, hogy minden váltószámban indítanak csapatot, így lehetővé válik, hogy minden olyan versenyző bizonyítson, aki nemzetközi szinten letett már valamit az asztalra.