Az M1 aktuális csatornának adott interjújában elhangzott, hogy Magyarország 2021-ben labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseknek, 2017-ben és 2022-ben vizes világbajnokságnak, idén januárban férfi kézilabda Európa-bajnokságnak adott otthont, jövőre pedig Budapesten lesz az atlétikai világbajnokság.
Ennek kapcsán Schmidt közölte, nyilvánvaló, hogy a közeljövőben nagy, új világesemény idehozatalában nem gondolkodhatnak, a torna világbajnokság "talán az egyetlen olyan, amivel idézőjelben adósak vagyunk, nem is tartom teljesen kizártnak, hogy ez a következő néhány évben megvalósuljon" - mondta.
Az első torna-vb 1903-ban Antwerpenben volt, jövőre is a belga város ad otthont az eseménynek, 2026-ban Rotterdam lesz a rendező,
a 2025-ös házigazda azonban még nem ismert.
"Igyekszünk minden olyan sporteseményt a lehető legmagasabb színvonalon lebonyolítani, amire a kormányzat támogatást ad, és a nemzetközi szövetség megbízza a honi szövetségen keresztül a magyar államot, hogy megrendezze.
Nagyon jó hírünk van a világban
e tekintetben, szívesen jönnek ide a nemzetközi szövetségek és bíznak bennünk" - vélekedett az államtitkár.
Hangsúlyozta, a korábban elnyert nagyobb rendezvényeket úgy akarják megvalósítani, hogy azok egy kicsit közelebb kerüljenek az emberekhez. Ez vonatkozik a budapesti atlétikai világbajnokságra is, amely az egészen világon a legnagyobb sportesemény lesz 2023-ban.
Schmidt elismerte, nem véletlen, hogy a 100 méteres férfi síkfutás döntőjét éppen a nemzeti ünnepen, augusztus 20-án rendezik.
"Az sem véletlen, hogy aznap lesz a kalapácsvetés fináléja. Nagyon bízunk benne, hogy Halász Bence esetleg döntőbe tud kerülni, és ott a lehető legsikeresebb eredményt produkálja. A tíz nap során minden délelőtti és délutáni program egy ünnep lesz, a sport királynőjének ünnepe" - tette hozzá.
A 2023. június 30-án lejáró engedélyű TAO-program jövőjének biztosítása kapcsán felidézte, hogy a látvány-csapatsport támogatási adóprogramot 2011-ben vezették be, amikor meglátása szerint hozzávetőlegesen 3200 olyan sportszervezet volt Magyarországon, amely a lét és a nemlét küszöbén állt.
"Számukra életmentő volt ez a program. Ma az jelentene drámát, ha a program nem tudna folytatódni, mert akkor veszélybe kerülne a mindennapos működésük, és az a működési modell, amelyhez az elmúlt 11 évben hozzászoktak" - magyarázta.
Már tájékoztatták az Európai Uniót, hogy Magyarország folytatni kívánja ezt a programot. Hozzáfűzte, elvileg harmincnapos határidejük van, hogy érdemben válaszoljanak, vagy hiánypótlást kérjenek. Utóbbira még nem érkezett igény, ezért "okkal vagyunk bizakodóak, hogy ez a program folytatódhat" - nyilatkozta az államtitkár.
