Az Európai Unió és Kanada kapcsolatának elmélyítésében nagy szerepe van a világpolitikának, pontosabban Donald Trump elnök vámpolitikáinak – mondta el Máthé Réka Zsuzsanna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont, Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa az InfoRádióban, hozzátéve: Európa és Kanada is úgy érzi, hogy szorosabb szövetségekre van szüksége, hiszen fontos piaca, az Amerikai Egyesült Államok Trump elnök intézkedései miatt kiesett, vagy bizonyos részei kiestek, másrészt

egyre instabilabbnak érzik a nemzetközi piacokat nemcsak Amerika viselkedése miatt, hanem a feltörekvő Kína miatt is.

Kanada társult uniós tagságáról kijelentette: alapvetően nem a földrajzi távolság itt a nagy probléma, hanem az, hogy Ursula von der Leyen nem konzultált az európai tagállamok vezetőivel, mielőtt kijelentette, hogy társult tag lenne Kanada.

„Kanadával sem igazán beszélte ezt meg. Sem a vezetőivel, sem a szélesebb társadalom tagjaival, úgyhogy ez egy diplomáciai baki volt”

– hangsúlyozta. Hozzátette: elméleti síkon ez működhetne, ha Kanada átvenné az Európai Unió szabályait, és ezeknek teljesen meg tudna felelni. Az Egyesült Királyság is volt társult tag, és földrajzilag nem a kontinenshez tartozik, bár egyértelműen közelebb van.

„A kérdés az, hogy hogy akarják-e az európai tagállamok azt, hogy egy akkora tagállam, mint Kanada, olyan szoros szövetségese legyen az uniónak, mint amilyenre Ursula von der Leyen tervezte, illetve, hogy a kanadaiak akarják-e azt, hogy ne Washington, hanem Brüsszel mondja meg, hogy ők most az 51. tagállam vagy a 28. tagállam” – fogalmazott.

Máthé Réka Zsuzsanna kiemelte: a társult tagsággal mindkét fél nyerhet és veszíthet is. Olyan piacaik vannak, amelyek egymást jól ki tudják egészíteni. Kanada gazdag a kritikus nyersanyagokban, energiahordozókban, ezekre égető szüksége van az Európai Uniónak. Az EU pedig gazdag a munkaerőpiacban, amire szüksége van Kanadának.

„Európa és Kanada között jó együttműködés alakulhat ki a félvezetők, vakcinák, műholdas kommunikáció, tengeralatti adatkábelek, a mesterséges intelligencia kérdésében is, de akár az antarktiszi szuverenitás is olyan kérdés, amelyben együtt lehet működni”

– mondta. Kiemelte: Kanada már nagyjából tíz éve nagyon szoros kereskedelmi kapcsolatokat épített ki az Európai Unióval, illetve most már a védelmi iparban is nagyon fontos szerepet játszik Kanada. Ezt az együttműködést lehet tovább erősíteni, mindkét partner számára. Ahol a hátrányok felmerülhetnek, az az európai piac, illetve a kanadai piac védelmére irányított saját törekvések.

„Vagyis, hogy minél több olyan terméket állítsunk elő és vásároljunk, amelyeket Európában készítenek, és egy hasonló van Kanadában is. Tehát, ha nagyon szoros az együttműködés, akkor ezek a nagy központi iparpolitikai irányok, tulajdonképpen egymással szembe fognak menni” – fogalmazott.

A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.