Először korrupciós vádak érték a rendezést megszerző országot, melyekről kétéves vizsgálódást követően mondták ki, hogy nem valósak. Ezzel együtt azonban nem teljesen sikerült eloszlatni azt az elképzelést, hogy nem tisztességes úton jutottak a rendezés jogához - emlékeztet a Euronews.

Ezt követően a vendégmunkások munkakörülményei kerültek be a hírekbe, Katar ugyanakkor tagadta, hogy tényleg kihasználták volna őket. Az alábbi összeállítás felsorolja, mit kell tudni a foci-vb rendezőjéről.

Kis ország párhuzamos világokkal

A Szaúd-Arábiával határos országot mindössze 2,6 millióan lakják, a nagy többség - 80 százalék - a fővárosban, Dohában él. A katariak a lakosság 12 százalékát teszik ki, a többiek főként Dél-Ázsiából érkeztek, de sok kelet-afrikai bevándorló is érkezett.

Szaúd-Arábiához hasonlóan a vahabizmus az iszlám uralkodó változata, amelyet általában fundamentalistábbnak és konzervatívabbnak tartanak.

A bevándorlók java egyedülálló férfi, aki az építőiparban, a vendéglátásban vagy az egészségügyben dolgozik.

Nők leginkább házvezetőként vagy gyermekfelügyelőként érkeznek vendégmunkásként az országba.

"Katar egy nagyon hierarchikus, rétegzett társadalom. A Dél-Ázsiából és Kelet-Afrikából származó emberek vannak legalul, lényegében párhuzamos életet élnek mindenki mással Katarban, különösen a fehér, általunk expatoknak nevezett emberek, akik valójában vendégmunkások" - mondta Pete Pattisson újságíró az Euronewsnak.

Az ENSZ két éve készített tanulmánya szerint de facto kasztrendszer létezik Katarban.

Katar "nem szabad"

Az ország királyság, amelyben az emír kezében összpontosul a hatalom: 1971-ben függetlenedtek Nagy-Britanniától, addig London döntött a helyi kérdésekben. A katari vezetők addig élvezték a brit katonák jelentette biztonságot, de az emberek nagy létszámú tüntetéseken tiltakoztak mind a brit uralom, mind a királyi család ellen a függetlenedést megelőzően.

Katar emírje, Tamim Bin Hamad al-Thani sejk személyesen nevezi ki a minisztereket - akik általában egyben családtagjai is - és a Shura Tanács, a törvényhozó testület egyharmadát.

A hatalom nagyrészt az emír kezében van,

aki a politikai döntéseket, a törvényhozást és az igazságszolgáltatást is kontrollálja. A politikai pártokat betiltották.

"A probléma Katarban az, hogy a törvények korlátozzák a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságát, ami nagyon megnehezíti bárki számára, hogy a nők jogaiért vagy bármi hasonlóért tegyen" - fogalmaz Rothna Begum, a Human Rights Watch kutatója. Leginkább a Twitteren zajlik így a politikai élet, de a nők jogaiért kiállók itt is fenyegetéseknek vannak kitéve.

A Freedom House, a politikai jogokat és polgári szabadságjogokat figyelő civil szervezet Katart a "nem szabad" kategóriába sorolja.

A világ harmadik leggazdagabbja

Kőolaj- és földgáztartalékainak köszönhetően az LNG-ben is gazdag Katar a világ harmadik leggazdagabb országa egy főre vetített GDP-jét tekintve. Gazdaságát most tovább erősítheti az orosz hiányt pótolni szándékozó Európa megnövekedett érdeklődése a katari cseppfolyósított földgáz iránt, valamint az energiahordozók egekbe szökött ára.

Katar azonban nem csak gazdasági szempontból erős:

vagyonának köszönhetően komoly befolyásoló erővel rendelkezik. Ez nyilvánul meg abban is, hogy vb-t rendezhet,

amivel a világ érdeklődésének középpontjába kerülhet.

De ez nem csak pozitív hatásokat jelent. Pattisson szerint mintegy 30 ezer munkást hoztak Katarba, hogy megépítsék a stadionokat és a világbajnoksághoz szükséges infrastruktúrát - ennek köszönhetően pedig még többen voltak kiszolgáltatott helyzetben az országban.

Javult a munkaerő helyzete

A rabszolgabérek, a veszélyes munkakörülmények, a kényszermunka, az útlevelek elkobzása, valamint a nagyszámú megmagyarázatlan - és kivizsgálatlan - haláleset mellett az emberi jogi szervezetek és újságírók mind-mind kiterjedten dokumentálták Katarban, amit Pattisson a kupa mögött álló "emberi tragédiának" nevezett.

Katar visszautasítja ezeket a vádakat, és Al Thani emír októberben azt mondta, hogy

országát példátlan negatív kampány érte.

Tény ugyanakkor, hogy a közelmúltig nem volt az országban minimálbér, a dolgozók pedig munkáltatójuk beleegyezése nélkül nem válthattak munkahelyet. Ezeken már változtatott Katar.

Az LMBTQ-helyzet aggasztó maradt

Az LMBTQ-emberek ugyanakkor továbbra is csak bujkálva élhetnek, ráadásul azóta, hogy a velük való bánásmódról a nemzetközi közösségben is beszélnek, helyzetük csak romlott. Tavaly a szivárványszínű játékokat is bevonták a forgalomból, muszlimellenesnek nevezve azokat.

A FIFA és Katar továbbra is kritikai megjegyzések céltáblája az LMBTQ közösséggel, a külföldi munkavállalókkal és a nőkkel szembeni bánásmód miatt.

"Jelenleg PR-csata folyik a katariakkal és a FIFA-val. Ők azt mondják, hogy most már minden rendben van, de őszintén szólva a legtöbb emberi jogi csoport és újságíró, aki ténylegesen a helyszínen jár, egészen másról tud beszámolni" - tette hozzá Pattison.