Az elnök bizalmi szavazást kért maga ellen, s az esztendő utolsó előtti napjára rendkívüli közgyűlést hívott össze. Ez rá nézve negatív eredménnyel zárult, ezek után pedig bejelentette lemondását.

Átalakítás átalakítás után

Az olimpiaközpontú magyar sportgondolkodásban a Magyar Olimpiai Bizottság különböző időszakokban különböző erővel rendelkezett az egész magyar sport irányítását illetően. A 2012–2016-os olimpiai ciklus lezárása után (egyszerűbben fogalmazva: a riói olimpia után) a kormány átszervezte a sportirányítást.

„2012 januárjától lépett hatályba egy átfogó sporttörvény-módosítás, elindult az egycsatornás finanszírozás, a MOB került a középpontba öt tagozat alakításával, ám az eltelt években megjelentek a kiemelt olimpiai sportágak is az új forrásaikkal, rengeteg nem várt sportrendezvényt sikerült elhozni az országba, létesítményfejlesztési programok indultak el, olimpiai rendezésre pályázunk, szóval felül kellett vizsgálni a 2011–12-ben még nem látható feladatokat és hatékonyabb rendszert kialakítani” – mondta akkor az okokról Szabó Tünde sportállamtitkár.

Mivel a korábbiakkal szemben lényegesen kevesebb pénz fölött diszponált a MOB, sokan egyszerűen utazási irodának értékelték a szerepét.

Akkor még Borkai Zsolt vezette a szervezetet, akit azonban 2017-ben nem választottak újra, két kihívója, két egykori kiváló vívó, Kulcsár Krisztián és Szabó Bence közül előbbi legyőzte.

Kulcsár Krisztiánt 2020-ban újraválasztotta a tagság a MOB élére. Ezt követően hozzálátott a szervezet reformjához, amelynek mintájául a nemzetközi szervezet, a NOB felépítése szolgált. Tulajdonképpen ugyanazt a mintát kívánta lemásolni, ezért éppen 55-ben határozta meg a tagság kívánatos létszámát.

Lépésről lépre haladt. A szervezet idén május végén új alapszabályt fogadott el, egyébként a 123 szavazásra jogosultból hatvanhárman vettek részt a közgyűlésen. A döntés alapján szeptembertől radikálisan csökkent a tagság létszáma, 115 főre. Szerepelt a határozatban, hogy delegálási joguk csak a sportági szakszövetségek lesz, ellenben emelték az egyéni tagok számát, akiket a közgyűlés választ. Ennek alapján a magyar sport meghatározó alakjai, köztük olimpiai bajnokok maradtak ki, illetve hagyományosan nagy presztízsű szervezetek, klubok, szakszövetségei kerültek a partvonalon túlra.

A Nemzeti Sport összegzése szerint „a nyári és téli olimpiai sportágak szakszövetségei az új szabályzat alapján 115-ből 55 helyen osztozhatnak, ám mivel ők ez idáig mindössze 51 főt delegáltak, csak ez az 51 tag voksolhat csütörtökön a Larusban (az MLSZ például még nem döntött arról, kit kooptál, így nem is lesz szavazati joga a közgyűlésen). Már ez a „nagytakarítás” is megdöbbenést keltett a magyar sport berkeiben, az viszont végképp kenyértörésre vezetett, amikor az állítólag sokak által kifogásolt vezetési stílusú elnök a további MOB-tagok ajánlását egy különbizottságra ruházta át – melynek vezetését a magyar olimpiai mozgalomban járatlan Habsburg Györgyre bízta –, ezzel ugyanis a gyakorlatban a tagok nagy részét az elnökség jelölhette volna ki. Az már csak ráadás volt, hogy a közgyűlést karcsúsító Kulcsár a saját tiszteletdíját menet közben 2,6 millió forintra emeltette fel.”

Az elmúlt napokban kiderült, hogy a tizennégy fős elnökségből kilencen nem támogatják a továbbiakban Kulcsár Krisztiánt. Köztük van két alelnök, Deutsch Tamás és Schmidt Gábor is. Kifejezte elégedetlenségét több, a radikális csonkítással kiebrudalt szervezet, így a Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Sportjogász Társaság is.

Megvonták a bizalmat az elnöktől

A Larus Étteremben tartották a rendkívüli közgyűlést, amely döntött az elnök sorsáról.

Bevezetésként Kulcsár Krisztián elismerte, hogy kudarcot vallott, mert a tokiói sikerek és a pekingi várakozások helyett az elmúlt hetekben az ő elnöki működéséről szólnak a hírek. Úgy gondolta, az a kulturált megoldás a részéről, ha a bizalmatlansággal kapcsolatban annak a tagságnak a véleményét kéri ki, amely megválasztotta, majd elfogadta a MOB alapszabályának módosítását. Hozzátette: azért nem mondott le önként, mert az a vádak beismerését jelentette volna.

A közgyűlés elfogadta Tóth László, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) első emberének javaslatát, így levették az elnöki beszámolót a napirendi pontok közül és nem voltak hozzászólások sem. A bizalmatlansági szavazáson a jelenlévők közül

• 18-an szavaztak Kulcsár Krisztián mellett,
• 24-en ellene
• 1 szavazat érvénytelen volt.

Ezek után Kulcsár Krisztián bejelentette, hogy január 31-ével lemond MOB-elnöki posztjáról, így ha az új elnököt február 1-jéig megválasztják, ő ott lehet a pekingi téli olimpián.

Később, a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy mit csinálna másképp, azt felelte: nem az irányon változtatna, ugyanakkor

hiba volt a részéről megengedni, hogy félreértelmezzék a szándékaikat, és többet beszélgetne a tagokkal arról, hogy igazából mi is történik az olimpiai bizottságnál.

"Túl nagy teret adtam azzal, hogy az átalakulási folyamat útját nem magyaráztuk el, ezzel táptalajt tudtam adni a támadásoknak, aminek ez lett a vége. Egy kis politikai bölcsesség is kellett volna" - fogalmazott. A jövőjéről egyelőre nem tudott konkrétumot mondani, azt viszont hangsúlyozta, hogy nem távolodik el a magyar olimpiai családtól, mert továbbra is a tagjának érzi magát.

Az új elnök megválasztási folyamatával kapcsolatban az MTI érdeklődésére Vékássy Bálint főtitkár azt válaszolta, hogy többféle forgatókönyv létezik. Az alapszabály szerint február 15-ig kellene összehívni az elnökválasztó közgyűlést, de a szervezetnek az az érdeke, hogy a pekingi olimpia miatt már február elejére kiírja. A döntés az elnökség kezében van, amely tájékoztatása szerint legközelebb január 12-én fog ülésezni.

A közelgő téli olimpiával kapcsolatban arról számolt be, hogy sikerült megvásárolniuk a jegyeket a magyar csapatnak, ami a járatlemondások miatt nem volt egyszerű feladat. Az amszterdami hosszú várakozás idejére business várót foglaltak a versenyzők számára.

"Semmi olyan nehézség nincs, amit nem találunk megoldhatónak, minden rendben lesz" - hangsúlyozta a főtitkár.

Az eddigi MOB-elnökök

1895-1904 Berzeviczy Albert
1904-1905 Széchenyi Imre
1905-1908 Teleky Sándor
1908-1928 Andrássy Géza
1928-1941 Muzsa Gyula
1941-1944 Prém Lóránd
1946-1948 Jámbor Alajos
1948-1950 Sebes Gusztáv
1950-1964 Hegyi Gyula
1964-1969 Egri Gyula
1969-1979 Beckl Sándor
1979-1987 Buda István
1987-1989 Deák Gábor
1989-2010 Schmitt Pál
2010-2017 Borkai Zsolt
2017-2021 Kulcsár Krisztián

A MOB 1928 és 1941 között az Országos Testnevelési Tanács (OTT) IV. számú szakbizottságaként működött.