Ismeretes, a július végére tervezett Balaton-átúszást az időjárási körülmények miatt végül augusztus első hétvégéje halasztották, ez azonban, ahogyan minden esetben, létszámcsökkenéssel járt – mondta az InfoRádiónak Kocsis Árpád. Végül a résztvevők száma a csúcsévinek a 70 százaléka lett, amivel a mai viszonyok között abszolút elégedettek – tette hozzá a BSI versenyigazgatója.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a költségek szinten minden területen emelkedtek,

az infláció a szolgáltatások területére is begyűrűzött, így kevesebb indulóra oszlanak meg az állandó költségek, ami egy komoly terhet jelent.

Az azonban semmiképp sem mondható, hogy ma Magyarországon Balaton-átúszást szervezni veszteséges lenne, hiszen a hétezer ember nagyon sok, és tíz hasonló létszámú esemény sincs az országban – fűzte hozzá Kocsis Árpád.

A szakember ismertetése szerint ma Magyarországon a baj a futó- és kerékpáros eseményeknél tapasztalható.

Ugyanis, míg a pandémiát megelőző években óriási felfutás volt tapasztalható ezek esetében, és bárki hirdetett meg egy versenyt, tolongtak az emberek, a létszámok mára drasztikusan visszaestek, és

30, maximum - nagy ritkán - 60 százalék közé kerültek,

amit elsősorban a nagyobb események sínylenek meg jelentősen. Miközben a futóversenyeknél rendkívül magas az állandó költség, gondolva itt az útvonalbiztosításra, a frissítőállomások működtetésére vagy akár az időmérési rendszerekre, ráadásul függetlenül attól, hogy egy versenyen két- vagy ötezren indulnak. Mindez pedig átgondolásra késztet mindenkit a BSI versenyigazgatója szerint egyrészt abban, hogy miként szervezzenek eseményt, másfelől, hogy a következő év szolgáltatási díjai hogyan változzanak.

Kocsis Árpád az InfoRádió kérdésére válaszolva az is közölte, a fent ismertetett helyzet nem abból fakad, hogy kevesebb külföldi érkezne, hanem abból, hogy kevesebb magyar nevez, tekintve, hogy Magyarországon 2-3 olyan verseny szokott lenni, amelyekre nagyobb számú külföldi jön. A többi versenyen gyakorlatilag jelentéktelen a számuk, legfeljebb egy-két határközeli kisebb versenyre érkeznek a szomszédból. Tehát három óriási esemény van: a Vivicittá és a Wizz Air félmaratonok, illetve a Spar Budapest Maraton, amelyekre csúcsidőben több mint 20 ezer futóturista érkezik. Idén júliusban azonban a külföldiek száma elenyésző volt, és bár az augusztusi és az októberi esemény – az előrejelzések alapján – jobb képet mutat,

komoly javulás csak a nemzetközi, főleg a városlátogató turizmus helyreállásával várható

– mondta a BSI versenyigazgatója. 2022-t szintén el kell majd engedni, de nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában, mert nagyon nehéz most az embereket futó- és kerékpárversenyre elcsábítani egy másik országba.

A szakember hozzátette: az elmúlt másfél év tapasztalatai szerint érhető a visszafogottság, hiszen nem tudható, hogy meg lesznek-e tartva egyáltalán a versenyek, így viszont nehéz és bizonytalan dolog a nevezés, a szállás- és a repülőjegyfoglalás egy másik országba. Emlékeztetett, tavaly március óta rengeteg versenyt mondtak le, így például a prágai félmaratont is, amely esetében idén szintén halasztásra került sor, tehát, aki 2019 őszén jelentkezett, csak remélni tudja, hogy majd 2022-ben teljesítheti.

„Ilyen bizonytalanságban az emberek nem mennek el futóeseményre külföldre” - összegzett Kocsis Árpád.