Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
A későbbi győztes Hosszú Katinka a 400 méteres vegyesúszás döntőjében a glasgow-i rövidpályás úszó Európa-bajnokságon 2019. december 4-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Hosszú Katinka két számban nyert a Mare Nostrumon

Hosszú Katinka két arany- és egy ezüstérmet nyert az úszó Mare Nostrum-sorozat monte-carlói nyitóállomásának szombati napján.

A kétnapos nagymedencés viadal honlapjának beszámolója szerint a háromszoros olimpia bajnok 400 méter vegyesen nyert, igaz mindössze a szám 2018-as Európa-bajnoka, a francia Fantine Lesaffre volt az ellenfele, akit 4:38.36 perces idejével, közel két másodperccel előzött meg.

A 32 éves Hosszú 100 méter pillangón is nyert 1:00.62 perces teljesítménnyel, míg 200 méter gyorson 2:00.12-vel második lett. Ebben a számban Verrasztó Evelyn 2:00.56-tal harmadikként csapott célba.

A magyar klasszis még 200 méter háton is vízbe ugrott, 2:22.66-tal ötödik lett.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×