Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Balogh Zsolt, a MOL-Pick Szeged játékosa (k) a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének 10. fordulójában játszott Flensburg-Handewitt - MOL-Pick Szeged mérkőzésen a németországi Flensburgban 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Focke Strangmann

Új kézilabda-csarnok épül Szegeden

A Veszprém Aréna 8500 férőhelyesre bővül, Szegeden 2021 szeptemberére elkészül az új sportcsarnok, a Főnix Arénát pedig felújítják a 2022-es magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülve.

Bardóczy Gábor, a 2022-es kézilabda Európa-bajnokság kormánybiztosa a Sport TV Mai helyzet című műsorában hétfőn azt mondta: kell egy minimum 18 ezres arénát is építeni, ez a multifunkciós sportcsarnok Budapesten lesz majd.

"A Főnix Arénát fel kell újítani, hogy 21. századnak megfelelő infrastruktúrát tudjunk biztosítani a sportolók számára" - fogalmazott Bardóczy. Kiemelte, statikailag, illetve az elektromosságot és a gépészetet is meg kell vizsgálniuk a debreceni létesítményben, de arra is figyelniük kell, hogy 2021-től olyan Európai Uniós direktívák kerülnek bevezetésre, mint például, hogy a felhasznált energia 25 százalékának újrahasznosított energiából kell állnia. A felújításra már ennek fényében kerül sor.

A kormánybiztos a Veszprém Arénáról elmondta, jelenleg 5200 férőhelyes, és mivel óriási az érdeklődés a mérkőzések iránt - ráadásul az európai szövetség (EHF) szabályai is szigorodtak - ezért szükséges a bővítés.

"A legfelső karéjt és a tetőszerkezetet elbontják, és egy következő szint kerül ráépítésre. Bent a lelátórészeket teljes mértékben elbontják, kicsit szélesítik a pályát, és meredekebbek lesznek a lelátók, illetve lesz egy oldalirányú bővítés, ahol most a VIP-szektor található, annak a résznek az eltolása történik meg, hogy beférjen 8 és fél ezer ember" - fogalmazott Bardóczy Gábor. A klubvezetőknek meg kell vizsgálniuk, hogy hová tudják átköltöztetni a csapatot, ha elkezdődik az építkezés.

A MOL-Pick Szeged is új létesítményt kap a felső Tisza-parton. A kormánybiztos kijelentette: az együttes ezzel európai színvonalú körülmények közé kerül.

"Remélhetőleg 2021 szeptemberére birtokba vehetik, és a 2021/22-es Bajnokok Ligája-szezont már ebben az új, több mint nyolcezer fő befogadására alkalmas csarnokban tudják elkezdeni" - mondta el Bardóczy.

A veszprémi és szegedi építkezés esetében is úgy készültek a tervek, hogy az aréna mellé munkacsarnok is épül, ahol a felnőtt csapatok és az utánpótlás is edzhet. Ezeket bármilyen más teremsportra is lehet használni majd.

A kormánybiztos bejelentése szerint infrastrukturális fejlesztések is kísérik az építkezéseket, melyek közül a szegedi létesítmény esetében már kormánydöntés született arról, hogy az aréna tervezéséhez és a munkálatok elkezdéséhez biztosít a kormány 5 milliárd forintot, illetve van egy kormányhatározat, melyben további 16,2 milliárdot biztosít arra, hogy a szegedi aréna építése megkezdődjön.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×