Az első magyar paralimpiai aranyérmet Tauber Zoltán 1976-ban szerezte az akkoriban még nem hivatalos paralimpiai játékokon, Torontóban. A 2016-os riói paralimpián Tóth Tamás 100 méter háton ért elsőként a célba. A

több, mint negyven év alatt a magyar sportolók 31 aranyérmet nyertek.

A Magyar Paralimpiai Bizottság 2016. decemberi közgyűlése a szervezet alapszabályában rögzítette - a Paralimpikonok Klubjának jogutódjaként - a Paralimpiai Bajnokok Klubjának létrehozását.

Elnöknek az MPB elnöksége a kétszeres paralimpiai bajnok úszót, Becsey Jánost választotta.

A klub elnöke megköszönte az Olimpikonok Klubja és a Magyar Paralimpiai Bizottság támogatását. A klub működésének kiemelt céljaként jelölte meg:

• a bajnokok aktív részvételét a Magyar Parasport Napjának a programjain,
• az elhunyt bajnokok emléke előtti tisztelgést,
• részvételt a paralimpiai mozgalom népszerűsítésben, az új sportolók keresésében.

A parasport hagyományainak ápolására felkérte Szekeres Pál háromszoros paralimpiai bajnok vívót, az IWAS Kerekesszékes Vívó Bizottságának elnökét, miniszteri biztost és Jeszenszky Attila négyszeres paralimpiai bajnok úszót: legyenek a segítségére, számít a tudásukra, évtizedes tapasztalataikra.

A klub tagjai az 1984-es, New York-i játékoktól kezdve aranyérmet nyert sportolók lehetnek.

Azóta 25 magyar sportoló összesen 30 aranyérmet nyert a paralimpiai játékokon. Ebből az úszók 23, a kerekesszékes vívók 3, az atléták 2, és az asztaliteniszezők 2 aranyéremmel gazdagították hazánkat. A klubnak első találkozóján a bajnokok megemlékeztek az elhunyt bajnokokról, Oláh Józsefről, Dukai Gézáról és Sasváriné Paulik Ilonáról.