eur:
411.19
usd:
394.46
bux:
0
2024. december 27. péntek János
A felcsúti Radó András (k) és a debreceni Kusnyír Erik (j) a labdarúgó OTP Bank Liga 1. fordulójában játszott Puskás Akadémia FC - Debreceni VSC mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2018. július 21-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Bodnár Boglárka

Új módszer alapján osztanak pénzt a magyar futballban

A gyakorlatban is bemutatkozik a produktivitási rendszer – közölte a Magyar Labdarúgó Szövetség. A MLSZ a szervezet honlapján jelezte, a sportág vezetése továbbra is eltökélt, hogy minél több magyar játékos, és azon belül minél több fiatal szerepelhessen a profi csapatokban.

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) márciusban hozta nyilvánosságra az új idénytől működő produktivitási támogatás pontszámítási rendszert, amely az utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportszervezetek teljesítményét méri azon keresztül, hogy az ott nevelt fiatal labdarúgók milyen mértékben kapnak szerepet a felnőtt labdarúgásban.

A szövetség négymilliárd forintot különített el a most bevezetett produktivitási rendszerre.

Az MLSZ abban bízik, hogy az évek múlásával majd folyamatosan növelni kell az összeget, mert az azt jelentené, hogy jobb futballistákat neveltek a klubok. A szövetség honlapján közzétett videóban magyarázta el az új rendszer lényegét.

Egy sportszervezet produktivitásának mérése pontrendszer segítségével történik. A pontok számításának alapja az adott sportszervezethez köthető labdarúgónak a figyelembe vehető mérkőzéseken/bajnokságokban pályán töltött perceinek száma. Egy futballista pályafutása két részre osztható:

19 éves koráig tart a képzési időszaka, melyet a produktív szakasz követ,

amelyben már pontokat termel a nevelőklubjai számára, mégpedig minden alkalommal, amikor tétmérkőzéseken (hazai vagy külföldi bajnoki), felnőtt- vagy utánpótlás-válogatott mérkőzéseken, illetve nemzetközi kupamérkőzéseken pályára lép – olvasható az MLSZ internetes oldalán.

  • Egy játékos produktivitási pontszáma úgy jön ki, hogy a játszott percek számát össze kell szorozni a produktivitási súllyal.
  • A produktivitási súly legkisebb szorzója 0,25 (NB III – U19-es játékos), legmagasabb pedig 3,0 (Top 5 bajnokság, felnőtt A-válogatott mérkőzés).

Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője az InfoRádiónak korábban hangsúlyozta, hogy a fiatal játékosok szerepeltetését célzó közvetlen ösztönzés helyére a kizárólag objektív eredményességen alapuló produktivitási rendszer lép.

Az MLSZ a korábbi fiatalszabályról azt írta, a cél helyes volt, de a klubok egyre kevésbé követték.

A szövetség jelezte, hogy a produktivitási rendszert egyéves előkészítő munka, és a nemzetközi minták tanulmányozása előzte meg. A 2017–2018-as szezon második felében került sor a tesztidőszakra, a július 21-én kezdődött új szezontól pedig már ezen pontok alapján részesülhetnek támogatásban a klubok. Fontos hangsúlyozni, hogy a támogatásokból nemcsak a 32 profi klub részesülhet – a négymilliárd forintos keretből nagyjából 300-350 utánpótlásegyesület juthat forrásokhoz minden idény után.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 26. 15:37
×
×
×
×