Infostart.hu
eur:
364.18
usd:
311.36
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Óriás-toronyugrás dollárezrekért

A vizes sportokat összefogó nemzetközi szövetség (FINA) először írt ki pénzdíjas világkupa-versenyt a legfiatalabb szakág, az óriás-toronyugrás versenyzői számára.

A FINA legfrissebb hírlevele szerint péntektől vasárnapig zajlik majd a viadal az oroszországi Kazanyban, ahol a jövő évi vizes vb-t is rendezik. A Kazanka folyó mentén kialakított ugrótoronyból 16 ország meghívottjai hajtják majd végre a hajmeresztő - szaltókkal, különböző fordulásos elemekkel színesített - ugrásaikat, a férfiak 27, a nők 20 méteres magasságból. A technikai tudás mellett nem kevés bátorságot is igénylő műfaj művelői olykor 90 kilométer per órás sebességgel érkeznek a vízbe.

A 25 férfi és kilenc női versenyző a dicsőségen kívül pénzdíjért is vetélkedik: mindkét nemnél az első helyezett 10 ezer, a második kilencezer, a harmadik nyolcezer dollárt kap, de még a 12. pozícióban végző is számíthat honoráriumra a FINA-tól.

Az óriás-toronyugrás 2013-ban, Barcelonában szerepelt első ízben a világbajnoki programban, a nézők körében aratott rendkívüli siker, a módfelett kedvező fogadtatás nyomán pedig azonnal meg is erősítette helyét a FINA csúcsrendezvényeinek műsorkínálatában.

Az is bizonyos már, hogy a 2021-es magyarországi vb-n szintén ott lesznek az egykor sziklaugrásként elhíresült, mára óriás-toronyugrásra változott diszciplína kiválóságai, bár hogy pontosan hol fognak versenyezni, még nem dőlt el hivatalosan. Jó eséllyel a nyíltvízi úszásnak is otthont adó Balatonfüred lehet a házigazda, de májusban felmerült az az ötlet is, hogy a budapesti vizes világbajnokságon egy speciális, a Duna vizébe telepítendő medencébe a Lánchídról ugranának az óriás-toronyugrás résztvevői.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×