A jó idő ellenére a reméltnél talán kevesebben, 20-25 ezren voltak kint a szerda esti mérkőzésen, ráadásul, különösen az első félidő első felében ők sem szórakoztak igazán jól. A Pirlo, Zambrotta, Inzaghi, Dida, Maldini, s a sérültek, Pato, Nesta és Gattuso nélkül felálló, de még így is nagyon erős tizeneggyel (Kalac - Mationi, Thiago Silva, Senderos, Jankulovski - Beckham, Ambrosini - Kaka, Ronaldinho, Seedorf - Sevcsenko) kezdő alakulat lélekben aligha volt a Puskás Stadionban az első húsz percben.

Kényelmesen passzolgattak játékosai, elhúzták a lábukat, s nagyon keveset futottak. A magyar ligaválogatott vezető gólja (gólszerző: Rajczi Péter) is csak módjával sarkallta a piros-feketéket cselekvésre. Két-három kimaradt olasz helyzet után a születésnapján több ízben is megünnepelt - s a magyar ultrákat gesztusaival figyelmesen köszöntő - Kaka, David Beckham labdájából kiegyenlített.

A második félidőben Andrij Sevcsenko megszerezte a vezetést a Milannak, igaz, ezt még, Matteo Damian hibájából, a könnyebben megsérült Rajczi helyére beállt Tököli Attila kiegyenlítette. Ám a folytatásban már csak a Milan volt a pályán: a piros-feketék akkor lőttek gólt, amikor akartak. Az ukrán aranylabdás lőtte a harmadikat, Clarence Seedorf a negyediket, a fiatal uruguayi csatár, Tabare Viudez az ötödiket.

A nagymenők közül Sevcsenko és Ronaldinho játszotta végig a mérkőzést, a brazil csillag mintha ezúttal kapufára játszott volna. Seedorf kiugratása után fifikásan emelt, majd a Mattioni buktatása után megítélt tizenegyesből erőből lőtt a lécre.

A Milan szórakozva is rúgott egy ötöst ,s noha a nézők szívesen látták volna, ha még nagyobb energiákat mozgósít a vendégcsapat, nehéz a szemére hányni öt szerzett gól után, hogy miért nem lőtt még ötöt. Lehet, hogy a repülés kicsit fárasztó volt a játékosoknak - de egy hazai hétközi edzőmeccsen jobban elfáradtak volna.