Ricardo Alberto Silveira Carvalho 1978. május 18-án született, ugyanabban a kisvárosban, mint válogatottbeli társa, Nuno Gomes, a Porto közelében lévő Amarantéban. Tizenkét éves volt, amikor a helyi csapatban játékra jelentkezett, és hat éven keresztül pallérozódott az amarantei együttesben.

Itt figyelt fel rá az FC Porto játékosmegfigyelője, és 1996-ban a Sárkányok juniorkeretéhez vették. A rendszeres játéklehetőség érdekében egy évvel később a Leça gárdájához került, ahol debütálhatott az élvonalban. A szezon nagy részét a pályán töltötte a középmezőnyben végzett, de vesztegetés miatt kizárt alakulatban, így 1998 nyarán visszahívták a Das Antas stadionba.

A kék-fehérek védelmében ekkor a rutinos párosnak, Aloísiónak és Jorge Costának megingathatatlan volt a helye, így Ricardo Carvalho csak egy mérkőzést kapott, majd kölcsönadták: a Vitória Setúbalnál és az Alvercánál töltött el egy-egy szezont. Mindkét alakulatban alapemberként számítottak rá, és ekkor már a gólszerzésben is jeleskedett.

2001 nyarán visszatérhetett a Portóhoz, és hatalmas lehetőség hullott az ölébe azzal, hogy Jorge Costát kölcsönadták az angol Charltonnak, így a kezdőcsapatba került. A télen érkezett José Mourinho is számolt vele, így ebben a szezonban 25-ször lépett pályára az együttesben. Később azt mondta a trénerről, nem mindig jöttek ki jól egymással, de sikerült visszanyernie önbizalmát, ami hozzásegítette a jó teljesítményhez.

A következő, bajnoki címmel és kupagyőzelemmel zárult idényben Pedro Emanuelt és Carvalhót felváltva szerepeltette a tréner, de bármelyikük játszott, remekül tette, hiszen a Porto kapta a legkevesebb gólt. Az UEFA-kupa menetelés során nyolcszor lépett pályára, a döntőben a rá jellemző sallangmentes játékot nyújtotta. A bekk fejlődése nem kerülte el Luiz Felipe Scolari szövetségi kapitány figyelmét sem, és egy Albánia elleni 5-3-as győzelem során debütált a portugál nemzeti együttesben 2003 október 11-én. Érdekesség, hogy az utánpótlás-válogatottban csak egyszer számítottak rá.

Carvalho a 2003-2004-es szezonra büszkén tekinthet vissza: a bajnoki cím és a BL-elsőség mellett állandósította helyét a Porto kezdőjében; szerzett két, győzelmet jelentő gólt a bajnokságban; és végigjátszotta a kék-fehérek összes találkozóját a nemzetközi porondon. A BL-sorozat legjobb védőjének választotta az UEFA.

A pontot az i-re az Eb-sikerrel tehette volna fel, és nem rajta múlott, hogy a görögök diadalmaskodtak. Ricardo a rutinos, de lassú Fernando Coutót kiszorítva egy meccs kivételével végigjátszotta a hazai rendezésű tornát, és bekerült az álomcsapatba is szinte hibátlan teljesítménye miatt - Owen, Raúl és van Nistelrooy sem jutott levegőhöz mellette.

Ezek után nem volt meglepő, hogy megkeresték a sztárklubok: a Real Madrid 10 millió eurót kínált, ezt a Chelsea megtriplázta, és 19,85 millió fontot, közel 30 millió eurót fizetett, így 2004 nyarán a bekk heti 60 ezer fontos fizetéssel csatlakozhatott utolsóként a londoniakhoz - követve portói mesterét. Mourinho elismerte, hogy drága volt honfitársa, de megérte, mivel Carvalho remekül illeszkedik a Kékek játékrendszerébe. Nem kisebb nevet kellett pótolnia, mint a Stamford Bridge-en hat sikeres évet töltő francia "sziklát", Marcel Desailly-t. A BBC szakírója, Alan Hansen már a szezon elején, látatlanul azt jövendölte, hogy Didier Drogba mellett a portugál hátvéd volt Roman Abramovics legjobb befektetése.Első mérkőzését a Manchester United ellen játszotta a bajnokságban 2004 augusztus 15-én. Kezdetben William Gallasszal kellett megküzdeni a csapattagságért, és bár a francia John Terryvel áttörhetetlen párost alkotott, miután ki kellett húzódnia a szélekre, megnyílt az út a portugál védő előtt. Carvalho hamar felvette a Premiership ritmusát, remekül helyezkedik, kiváló ütemben csúszik be, és fejjátékát mindkét kapu előtt kamatoztatni tudja. 2004 végén rengeteg elismerést besöpört: a legjobb portugál labdarúgónak választották, bekerült az ősz válogatottjába az angol ligában és a L'Equipe francia sportlap álomcsapatába is. Év eleji lábujjsérülése visszavetette a szurkolók körében a külső hasonlóság miatt csak a Fekete vipera sorozatból ismert Lord Percynek becézett játékost, nehezen lendült ismét formába, de a bajnoki címmel záruló szezon végére visszatért. Nagy szerepe volt abban, hogy a Chelsea a Premiership történetének legkevesebb gólját kapta.

A 2005-2006-os szezon problémásan indult: a Wigan elleni idénynyitón nem lépett pályára, emiatt magából kikelve követelt magyarázatot Mourinhótól. "Érthetetlen, hogy csak a harmadik jelölt vagyok a posztra. Nem értem, hogy miért kell várnom, hogy megkapjam az esélyt. Tudni akarom, hogy miért nem játszottam. Hogyan magyarázhatnám meg, ha én sem értem. Sokat gondolkoztam rajta, de nem találtam ésszerű indokot" - nyilatkozta felháborodottan.

José Mourinho gyorsan kifejezésre juttatta, hogy nem tűri el az efféle viselkedést. "Úgy tűnik, Carvalhónak gondjai vannak a felfogásával, talán egy IQ-tesztet kellene elvégezni" - mondta a tőle szokott stílusban a portugál mester, majd kétheti bérére büntette meg honfitársát. A helyzet lassan rendeződött, és "Riccy" - újra Gallas pozícióváltása miatt - visszakerült a gárdába. A "tékozló fiú" a BL-ben kétszer talált be, és ő lőtte a Manchester United elleni bajnokavató utolsó, szemre is tetszetős gólját. Az az emlékezetes csavarás egy csatárnak is dicséretére vált volna.

A 2006-os világbajnokságon a bronzmérkőzés kivételével végig pályán volt a luzitánoknál, és megbízhatóan teljesített, mégis inkább azt emelik ki vele kapcsolatban, hogy őt taposta meg Wayne Rooney a negyeddöntőben, ami után - Cristiano Ronaldo heves reklamálásának is köszönhetően - kiállították az angol csatárt. Kiegyensúlyozott játékával bekerült a vb álomcsapatába.

Huth és Gallas 2006-os távoztával egyértelművé vált, hogy John Terryvel a portugál alkotja a Kékek belső védőpárosát. Ennek következtében Carvalho láthatóan magabiztosabbá vált, és a csapatkapitány távollétében ő vált a hátsó négyes vezérévé. A sérülések a portugált sem kerülték el, de amikor a pályán volt, fontos gólokat szerzett: a Manchester United elleni idegenbeli meccsen fejjel volt eredményes, a Tottenham elleni bajnokin pedig 35 méterről bombázott a hálóba. A Manchester United elleni FA-kupa döntőt térdsérülés miatt kellett kihagynia. Az idény végén, éppen 29. születésnapján szép ajándékot kapott: öt évvel meghosszabbította kontraktusát, így 2012-ig Londonban marad.

2007 nyarán a brazil Alex és az izrael Ben Haim érkeztével is megtartotta helyét a Chelsea kezdőcsapatában. Bár az általa a világ legjobb edzőjének tartott José Mourinho távozása alaposan meglepte, magabiztos és kiegyensúlyozott játékkal bizonyította, hogy Avram Grant is számíthat rá. Az Aston Villa elleni karácsonyi meccsen (4-4) fegyelmezetlensége miatt kiállították, ami után a Chelsea értékes pontokat hullajtott el, de visszatérve ismét megmutatta, hogy érett és stabil játéka nagy hasznára van a csapatnak. Az angol bajnokság sztárjai közül Torres és Adebayor sem villogott a portugál védő szorításában. Terryvel remekül kiegészítik egymást a védelemben: az egyik az őserő, másikuk pedig higgadtságával és nyugodtságával akár az utolsó pillanatban is képes fontos mentésekre. Ez a páros a BL-ben is sokat azért, hogy a Chelsea a döntőbe kerüljön.

Hosszú, közel egy éves hallgatás után a Middlesbrough elleni hazai bajnokin ismét betalált, és ez győztes gól volt, majd a Manchester United ellen a századik mérkőzését játszotta kék mezben - igaz, gólpasszt adott Rooney-nak, de hibája után mindent megtett, hogy javítson.

A legnagyobb megtiszteltetés minden bizonnyal csütörtökön érte: csapattársai szavazatai alapján ő lett az év játékosa a Chelsea-nél. "Tele vagyunk kiváló játékosokkal, akik engem tartottak az év legjobbjának, ez egyszerűen hihetetlen érzés" - mondta büszkén a díjátadón. A szurkolók voksai alapján az elmúlt évhez hasonlóan idén is a legjobb háromban végzett az év futballistája voksoláson.