Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.59
bux:
122101.18
2026. január 16. péntek Gusztáv

Sima vereség Dél-Korea ellen: 15 perc góltalanság, hármas emberhátrány

A magyar női kézilabda-válogatott 31-26-ra kikapott Dél-Koreától a franciaországi világbajnokságon, a középdöntő utolsó fordulójában. Az ázsiaiak a második félidő elején elhúztak, esély sem volt a pontszerzésre.

Nagy iramban kezdődött az összecsapás, felváltva estek a gólok. A magyarok közül főleg az előző, románok elleni találkozón sziporkázó Tóth Tímea lőtt hatékonyan, háromszor volt eredményes az első öt percben - majd annyit rontott, hogy Németh András szövetségi kapitány lecserélte. (Az átlövő több ujját speciális szalaggal tekerték be, ám emiatt most nem tudta rendesen megfogni a labdát.)

A 6-6-os állásról a dél-koreaiak mozdultak el először, de elhúzni nem tudtak, mert a rivális védőfala jól zárt. A magyarok kilenc perc elteltével dobtak ismét gólt (8-7). Az ázsiaiak is hullámvölgybe kerültek, és edzőjük 8-8-nál időt kért.

A folytatásban már voltak komoly helyzetek, ám a két kapus remekelt. A két együttes 9-9-nél újabb hatperces gólcsendet produkált, majd Kirsner, Kovacsicz és Görbicz kiállítása miatt hármas (!) emberhátrányba kerültek magyarok.

A 27. percben 11-9-es dél-koreai vezetésnél Németh András kért időt, de hiába. A szünet előtti közel húsz percet 4-3-ra nyerte az ázsiai együttes, ez is bizonyítja, milyen sok helyzet maradt ki.

A fordulás után is jöttek az elképesztő hibák, hajmeresztő rontások. A dél-koreaiak fokozatosan elhúztak, 15 percig nem esett magyar gól, így a rivális a 35. percben már 17-10-re vezetett. Németh András cserékkel próbált frissíteni, de ezúttal mindenki csődöt mondott.

A 42. percben már kétszámjegyű volt a különbség (22-12), és néhány esetben a balszerencse is sújtotta az alaposan szétesett alakulatot. Ekkor már a második magyar sor volt a pályán, a tudásuk alatt szereplő "sztárok" pihentek.

Szűcs Gabriella élt a lehetőséggel, szinte csak ő jelentett veszélyt az ellenfél kapujára, azonban azt ő sem tudta megakadályozni, hogy a dél-koreaiak megtartsák jelentős előnyüket.

Ezúttal nyoma sem volt annak a hatékony támadójátéknak, amit a csapat az előző vb-n ezüstérmes románok ellen mutatott.

A szerdai szünnap után csütörtökön, a párizsi Bercy csarnokban már a negyeddöntőket rendezik. Az csak este derül ki, hogy a magyarok kikkel - várhatóan a címvédő oroszokkal vagy az angolaiakkal - találkoznak először a francia fővárosban.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×