Az olimpiai bajnok a tőle megszokott magabiztos teljesítménnyel biztosította a helyét a legjobbak között. Vívásban harmadik, úszásban és lövészetben negyedik volt, ezzel három szám után már az élen állt a 18 fős mezőnyben.

A futásra olyannyira kedvező helyzetbe került, hogy a versenynap végén különösebben nem is kellett megerőltetnie magát.

Szatmári Adrienn is jól kezdett, a vívást az ötödik helyen zárta, az úszást pedig a másodikon, ezzel két tusa után vezette a mezőnyt.

Biztosnak látszott a továbbjutása, noha a futás előtt még hátra volt gyenge száma, a lövészet. Ebben általában 150-160 kör körüli eredményt szokott elérni, ezúttal azonban még ezt is alulmúlta, 136-ig jutott, így az élről az utolsó helyre csúszott vissza.

"Megmagyarázhatatlan ez a teljesítmény. Talán azért lőtt ilyen rosszul, mert az élen állt, és ettől elkezdett nagyon izgulni. Láthatóan remegett a keze" - értékelte Szatmári teljesítményét Mészöly Gábor, a székesfehérváriak lövőedzője.

A csapatba is nevezett Szatmárinak a folytatásra tovább nehezítette a dolgát, hogy az utolsó, még továbbjutást érő helyeken állók a jó futók közé tartozók voltak, vagyis az ő utolérésükre a 3000 méter során nem sok remény nyílt.

A magyar csapat előzetes számítgatásai szerint a 17. helyezett ukrán Galina Rudenko, illetve a rajtsorrendben tizedik litván Gintare Sikorskyte befogása, és ezzel együtt a 16. hely kiharcolása tűnt reálisnak.

Előbbié azért, mert csak öt másodperccel indult hamarabb, mint Szatmári, az 64 perccel előbb startoló litváné pedig azért, mert a korábbi versenyek alapján tudni lehetett róla, hogy nem túl jó futó.

A matematikázás csak részben jött be, Rudenkót már az első 1000 méter megtétele után befogta Szatmári, Sikorkyte viszont jól tartotta magát.

A táv közepén, úgy tűnt, talán elkészül erejével, de mikor meglátta, hogy az élen kocogók nincsenek messze tőle, új erőre kapott, s biztosította helyét a döntőben, sőt látványos hajrával elhúzott az erejükkel spóroló riválisainak többsége mellett, és másodikként fejezte be a napot.

A legjobb időt produkáló, hátrányából jelentősen faragó Szatmári tizenhetedikként futott a célba, ez viszont kevés volt a továbbjutáshoz.