Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Rendhagyó kamaraest a Zeneakadémián

A 19. századi romantika 20. századba vezető útján kirándulhat, aki a Concerto Budapest szombati kamarakoncertjére látogat a Zeneakadémia Nagytermébe. Pierre-Laurent Aimard, a Keller Quartet és a Concerto Budapest szólistái közreműködésével a közönség nemcsak három meghatározó zeneszerző – Bartók, Schönberg és Brahms – munkásságának egyedi keresztmetszetét ismerheti meg, hanem betekintést nyerhet a kamarazene formáinak és kifejezésmódjának átalakulásába is.

Válogatott előadói gárdát léptet a pódiumra ez a kamarakoncert, amelyen a Keller Quartet tagjai csakúgy ott muzsikálnak majd, akár a világraszóló francia zongorista, Pierre-Laurent Aimard, a fuvolás Kaczander Orsolya és a klarinétos Klenyán Csaba. Legalább ennyire reprezentatív a hangverseny programja is, amelyet Bartók 2. hegedű-zongora szonátája nyit meg. Az 1923-ban szintén a Zeneakadémia falai között, a zeneszerző és Zathureczky Ede által bemutatott szerzemény két ugyancsak méltó szólistája ezúttal Keller András és Aimard lesz.

A Schönberg hatását is jelző Bartók-kompozíció után Arnold Schönberg két 1906-os keletkezésű kamaraszimfóniája közül az első hangzik majd fel, a dodekafónia és az atonalitás mesterét még legfeljebb csak megsejtetve a hallgatóval. A hangverseny utolsó száma Johannes Brahms kamarazenéjének egyik „korai” csúcsteljesítménye és a romantikus kamarairodalom egészének ékköve, az eredetileg vonóskvintettnek szánt f-moll zongoraötös az 1860-as évek közepéről.

A további részletekről Keller András Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas hegedűművészt, karmestert, a Keller Quartet alapítóját, a Concerto Budapest főzeneigazgatóját kérdeztük, amit alább hallgathatnak meg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×