Tavaly több mint 50 filmet mutattak be, amely az Nemzeti Filmintézet gyártási támogatásával készült, 13-at mozikban, 40-nél többet televízióban. Káel Csaba filmügyi kormánybiztos szerint 2024 sikeres év volt, amit nem csak a filmek darabszáma, hanem közönség- és fesztiválsikere is mutat. Összesen 300 filmpályázatból 60 valósult meg 14 milliárd forint támogatással. Azt is elmondta, hogy öt évvel ezelőtt a Nemzeti Filmintézet azzal a céllal hívták életre, hogy ne csak a filmfinanszírozással foglalkozzon, hanem fogja össze a produkciós oldal mellett a promóciós és a terjesztési oldalát is. Ez azóta kibővült a filmes örökség kezelésével vagy a filmes utánpótlás képzésével is.
"Elkezdtünk foglalkozni a filmek marketingjével is, vagy hogy bővítsük a disztribúciós vagy terjesztési felületet. Létrehoztuk Európa akkor első nemzeti streamingcsatornáját, a Filmiót, ez is egy különlegesség. Itt azt is tudtuk biztosítani, hogy a régi, felújított, klasszikus filmek felkerüljenek a jó minőségben, és ehhez kapcsolódtak az új produkciók. Ez is egy nagyon sikeres" – mondta Káel Csaba, de hozzátette, hogy a magyar film promócióját segítette a filmklubhálózat létrehozása is, vagy a klasszikus filmmaraton és a Magyar Mozgókép Fesztivál is.
A legfontosabb fejlesztések között említette a kormánybiztos, hogy állami támogatással stúdiófejlesztésbe fogtak, és január 30-án Fóton, a Nemzeti Filmintézet stúdióbázisán átadnak négy új szupermodern stúdióépületet. Ezzel öt stúdiókomplexum lesz Budapest körül, ebből négy magán, egy pedig állami tulajdonú, ez lesz a fóti.
2024-ben több mint egymillióan néztek magyar filmeket csak mozikban, és az elmúlt hetekben magyar filmek robbantottak a mozipénztáraknál. A Hogyan tudnék élni nélküled 400 ezer néző fölött jár, a Futni mentem átlépte az 500 ezres nézettséget. Káel Csaba szerint ez is azt mutatja, hogy szemléletváltás történt, korábban a nézők leszoktak a magyar filemkről, mert nem volt fontos a producereknek a nézettség. Mostanra viszont beérett a munka, és a Covid utáni elkényelmesedés is szűnni látszik, kezdenek visszatérni a nézők a mozikba is, de ez nem ment magától, újra meg kellett ismertetni velük a moziélményt és a magyar filmeket is a kormánybiztos szerint.
Az egyik új sikerfilm, a Futni mentem független film, nem kapott támogatást az NFI-től, de Kel Csaba felhívta arra a figyelmet, hogy van benne jelentős állami pénz, mert a 30 százalékos adóvisszatérítést minden Magyarországon készült produkció megkapja. Azt is jelezte, hogy a Futni mentem egy piaci termék, hiszen egy már létező sikerfilm magyar remake-je. Az eredeti cseh változatnak Csehországban másfél milliós nézettsége volt.
"Fontos, hogy legyenek olyan filmek, amelyek a piacra készülnek, de fontos, hogy minden film képviseljen olyan értékeket, amelyeket fontosnak tartunk" – mondta Káel Csaba, és példaként a Hogyan tudnék élni nélküldet, amely nagy közönségsiker, de közben Demjén Ferenc dalainak és egy korszaknak is emléket állít.
A támogatások odaítélésénél nagyon fontos szempont a forgatókönyv minősége, még Andy Vajna filmügyi kormánybiztossága idején kezdték el fejleszteni ezt a területet, mert " jó forgatókönyvből is születhet rossz film, de rossz forgatókönyv szinte biztosan rossz filmet eredményez". Példaként említette, hogy a Futni mentem is pályázott állami támogatásra, de a bírálóbizottság nem találta elég jónak a forgatókönyvet, és ekkor az alkotók is átírták a történetet, és végül így készült el a film.
Káel Csaba közölte, hogy a filmek megtérülésénél fontos szempont a jegybevétel, és ezért lényegesek a koprodukciók, mert ezek révén a hazai, tízmilliós piacnál jóval nagyobbakra is kiléphet egy magyar alkotás, és ebben segíthet a hazai stúdiókapacitás, az itt készülő több száz film. Ennek egyik első példája a Hunyadi, amely az első nemzetközi koprodukcióban megvalósult nagyszabású történelmi sorozat. A kormánybiztos szerint óriási elismerés, hogy a cannes-i televíziós seregszemlén a Hunyadit választották ki vetítésre, és nagyon pozitív visszajelzések érkeztek, lehetőség nyílhat a sorozat világszintű forgalmazására is.
Hasonló történelmi sikerfilm lett a Semmelweis, Magyarországon több mint 350 ezer néző látta, de már több bemutatója volt Amerikában, és a különböző nagy hírű orvosi egyetemeken vetítik a filmet. "Nagyon lényeges, hogy végre elhisszük azt, hogy nekünk nem amerikai másolatokat kell csinálnunk, nekünk nem más népekről vagy olyan hősökről kell filmet készíteni, akik nem a mieink. Ezek a projektek elhitetik velünk, hogy igenis a magyar hősökben is van nagyon komoly potenciál, fantasztikus életük van" – mondta.
A múlt év végén a tekintélyes amerikai filmipari magazin, a Variety, hosszú összefoglalót közölt a magyarországi filmes munkálatokról, illetve a stúdiófejlesztésekről, és ott úgy hivatkoztak Magyarországra, a Budapest körüli filmes gyártóbázisra, hogy Duna-parti Hollywood. Káel Csaba ezt alátámasztandó közölte, hogy tavaly Magyarországon a filmes költés megközelítette az egymilliárd dollárt, pedig 2018-ban ez még csak 200 millió dollár volt, azaz dinamikusan fejlődik a hazai filmipar. Ráadásul mostanra a stábokban sok a magyar szakember, ezt már Oscar-díjak is mutatják a kormánybiztos szerint, utalva a látványtervezésért a legnagyobb elismerést kiérdemlő Mihalek Zsuzsára és Sipos Zsuzsára.
A Filmio sikere nyomán szeretnének regionális vagy európai platformot is létrehozni a filmeknek, a lengyelek és a franciák is érdeklődnek, de még sok jogi kérdést tisztázni, mert a filmek tulajdonjoga sok helyen nem egységes. Káel Csaba minden fesztiválon népszerűsíti ezt az ötletet, mert szerinte újra kell építeni egy európai mozihálózatot. "Nincs elég vetítési helyünk, olyan potenciál, ahol a közösségi moziélményt tudjuk mutatni, és létre kell hozni az e-streaming hálózatunkat, mert nem tudjuk nézni az európai filmeket" – érvelt. Példaként hozta fel a Hunyadit, amelyet valamelyik nagy streaminghálózat fog értékesíteni, de ez valószínűleg amerikai lesz, mert Európában nincs olyan saját hálózat, amelyen ezt meg lehetne tenni.
A kormánybiztos az európai és az amerikai irány mellett kiemelte, hogy májusban Kínával és kötöttek együttműködési megállapodást, de elkezdődött a közös munka üzbég, kazah és török filmesekkel is. Ezek a kapcsolatok a koprodukciók és a filmterjesztés szempontjából is fontosak.